Viszik a magyar bárányt, mint a cukrot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem panaszkodhatnak az idei húsvéti szezonra a juhászok, a kereslet nagy, az árak pedig megfelelő szinten mozognak. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: mivel az idén korán van húsvét, ezért Európa-szerte kevés a bárány a piacon, ebből adódóan nagy a kereslet a jó minőségű, fiatal bárányok iránt. Az árak az elmúlt időszakban mérsékelten ugyan, de folyamatosan emelkedtek, a következő napokban pedig vélhetően még egy kicsit tovább nőnek.
A húsvéti időszakban a legtöbb magyar bárány még mindig Olaszországba kerül, ám az export az elmúlt tíz-tizenöt évben diverzifikálódott. A hazai bárányok 60-70 százaléka kerül Olaszországba, az összes többit a nyugat-európai, főként az osztrák, a svájci és a német piac vásárolja meg, de jelentős mennyiség kerül a Közel-Keletre is.
„Csak a kereskedőkön múlik, hogy melyik irányba kívánnak terjeszkedni, a kereslet ugyanis mindenhol jelentősnek mondható”
– mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Hajduk Péter szerint a Brexit miatt hiány keletkezett az uniós piacon, Nagy-Britannia ugyanis nagy beszállító volt az unióba. Miután a britek már csak vámmal tudnak bárányt szállítani az EU-ba, versenyhátrányba kerültek a piacon.
A belföldi keresletben túl nagy változás nem látható, húsvétkor minden évben kicsit megnő a forgalom, de a hazai bárány- és birkahúsfogyasztás nem jelentős, mindössze 35-45 dekagrammra tehető az egy főre jutó éves fogyasztás. A tradíciókból is adódik, hogy a hazai fogyasztás alacsony, ugyanakkor a bárányhús viszonylag magas ára is szerepet játszik abban, hogy nem szerepel gyakran a családok étlapján.
A bárány ára egyébként nem nőtt akkora mértékben az elmúlt időszakban, mint amekkora drágulás a baromfi és a sertéshús hazai piacán jelentkezett. Hajduk Péter szerint ennek oka, hogy a bárányhús ára eddig is az európai szinthez igazodott a hazai piacon is.
A szakember szerint tehát a piaci körülmények miatt nem kell aggódniuk a gazdáknak, az időjárás azonban bánhatna kegyesebben a juhászokkal. A tavalyi rendkívüli aszály miatt kevés a takarmány, ezért az lenne az ideális, ha a jószágokat minél korábban ki tudnák hajtani a legelőre az állattartók. Ehhez azonban a jelenleginél magasabb hőmérsékletre lenne szükség. Ugyanakkor az sem oldja meg teljes egészében a gazdák takarmányozási problémáját, ha megjön a jó idő.
„A magánlegelőkön nincs probléma, de az állami területeken a nemzeti parkokban április második felétől lehet legeltetni. Ennél korábban csak külön engedéllyel hajthatják ki az állatokat a juhászok”
– hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.
Az is segítené a gazdák helyzetét, ha felmentést kapnának a kaszálási tilalom alól. Sok helyen ugyanis a tavaszi időszakban tilos a kaszálás, s csak júniusban kezdhetik meg a munkálatokat a termelők. Félő azonban, hogy nyáron széna helyett már csak szalmát tudnak kaszálni, aminek a tápértéke jóval alacsonyabb.
A tenyésztők számában stagnálás van a tavalyi év óta, az állatlétszámban sincs különösebb változás, mintegy 830 ezer körüli anyajuhot tartanak nyilván az országban. Pozitívumként lehet elkönyvelni ugyanakkor azt, hogy az elmúlt néhány évre jellemző, évi 30-40 ezres csökkenés megállt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mártonfai Dénes / Tolnai Népújság)
