A magyar ipar teljesítménye továbbra is kiábrándító – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a legfrissebb ipari adatokat. Mint ismert, februárban a termelés volumene 4,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.
Habár a részletes adatokra még várni kell, a szakember szerint továbbra is kétarcúság jellemzi a magyar ipart. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar. Ezzel szemben a másik két legfontosabb ágazat, az elektronikai ipar és az élelmiszeripar visszaeső termelést regisztrált.
Lényegében tehát csak az autóiparhoz kapcsolódó ipari teljesítmény képes valamiféle életet lehelni a magyar iparba
– magyarázta az elemző, aki szerint ráadásul februárban az átlagos havi középhőmérséklet 1-2 fokkal hidegebb volt, mint egy évvel korábban. Ez a korábbi években az energiaszektor termelésének felfutását hozta volna magával. Vélhetően azonban a rezsicsökkentés átalakítása miatti tudatosabb energiafelhasználás következtében ez a néhány fokos eltérés nem hozott érdemi fogyasztásnövekedést, így az energiaszektor is inkább fékezhette a magyar ipar teljesítményét.
– emelte ki, hozzátéve, a mai adat fényében az is elmondható, hogy a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság készítette Beszerzési Menedzser Index (BMI) által mutatott pozitív ipari kép hosszú hónapok óta a közelében sincs a valóságnak.
„Tudva, hogy a belföldi megrendelések állománya folyamatosan zsugorodik a magyar recesszió következtében, miközben az exportrendelések esetében is romlanak a kilátások, ahogy egyre nő a valószínűsége a vártnál rosszabb kínai gazdasági növekedésnek és az amerikai recessziónak, az idei évre vonatkozó magyar ipari kilátások egyre borúsabbak. Az ING Bank az elmúlt hónapokban folyamatosan visszavágta az iparra vonatkozó kilátásait és úgy látjuk, hogy tovább nőtt annak valószínűsége, hogy az idei év egészében még a legutóbbi, 0,5 százalékos éves átlagos növekedési előrejelzésünket sem lesz képes elérni az ipar” – fogalmazott Virovácz Péter.
Az év közepétől jöhet az élénkülés
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában szintén azt emelte ki, hogy a várakozásokat alulmúlta a magyar ipar teljesítménye, és egyelőre nem következett be a januári visszaesést követően várt felpattanás sem, ami szerinte arra utal, hogy a magas energiaárak miatt egyes ágazatok termelése visszafogott lehetett.
A szakember úgy gondolja, az ipari termelés negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanása okozta az energiaigényes ágazatokban, ahol a bekövetkező termelést visszafogták, vagy leállították. Máshol – így például az élelmiszeriparban – pedig a gyengülő belső keresletre vezethető vissza a visszafogottabb termelés. Ugyanakkor jelezte, hogy a hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést mutatnak, mintegy 3,4 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, így a beszállítói problémák és az energiaárak enyhülése további élénkülést eredményezhet.
Az idei év közepétől újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat
– vélekedett a közgazdász.
GFM: meg kell védeni az ipar növekedését
Az ipar teljesítménynövekedése összességében még így is kétszer nagyobb, mint az uniós átlag (10 százalék), a hazai termelés volumene az árváltozásoktól megtisztítva mintegy 20 százalékkal múlja felül a 2015-ös Eurostat által vizsgált viszonyítási évet – értékelte a mai adatokat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében, rámutatva, hogy a háború és az elhibázott szankciók károkat okoznak a gazdaságban.
Hangsúlyozták, hogy a kormány mindent megtesz, hogy ellensúlyozza a magyarok által elutasított lépések hatásait: 20 intézkedésről született döntés az letörése, a családok megvédése, a teljes foglalkoztatás megőrzése és a recesszió kivédése érdekében. Az intézkedések működnek: tetőzött az infláció, 4,7 millióan dolgoznak, mélyponton a regisztrált álláskeresők száma.
A recesszió kivédéséhez és az uniós fejlettséghez való felzárkózás folytatásához azonban meg kell védeni az ipari növekedést
– tette hozzá a szaktárca, kiemelve, hogy ennek érdekében
a kormány többek közt ezermilliárd forintot biztosít a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül, valamint március elsejével elindította az összességében 600 milliárdos kerettel rendelkező Baross Gábor Tőkeprogramot, amelynek első ingatlan- és értékpapíralapokat célzó pillére 150 milliárd forintot juttat a magyar gazdaságba.
