Brüsszelből jelentkezett be legújabb Facebook-videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a tárcavezető a NATO-ülés második napjáról számolt be, jelezve, hogy az elsőn a vilniusi csúcstalálkozóra való felkészülés szerepelt. A nyár folyamán ugyanis a litván fővárosban ülnek össze a NATO-tagállamok állam- és kormányfői, hogy megvitassák a szövetség stratégiai irányait. A második munkaülésen pedig a dél-koreai, az ausztrál, az új-zélandi és a japán külügyminiszterrel főként a csendes-óceáni, pontosabban a Kínával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. 

Szijjártó Péter
Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

A vilniusi csúcstalálkozóról azt mondta, mindenféle elképzelések és ötletek szerepelnek a napirendi javaslatok között Ukrajnával összefüggésben, amelyek a támogatás növelését, illetve közös nyilatkozat kiadását szorgalmazzák. Hangsúlyozta, a NATO-nak tiszteletben kell tartania azt a korábbi döntést, amelynek értelmében a szövetség nem részese az Ukrajnában zajló háborúnak. Szerinte mindent el kell követni annak érdekében, hogy megelőzzék a és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kialakulását. Ami ezen a kereten túlmutat, az a magyar kormány számára elfogadhatatlan, ezért a magyar fél minden javaslatot ebből a szempontból vizsgál.

A NATO nem hadviselő fél, és is nem is válhat azzá, ez a kulcsmomentum a harmadik világháború kitörésének elkerülése tekintetében

– hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy egy közvetlen konfliktus a két fél között egy nukleáris háború veszélyét is hordozza.

Szijjártó bejelentette, hogy idén év végére a magyar védelmi kiadások elérik a 2 százalékát, sőt egy kicsit fölé is mennek. Ez mindössze kilenc NATO-tagországnak sikerül. 

Szerinte ez bizonyítja Magyarország elkötelezettségét, amelyekkel szemben számos „mesterséges és hazug vád” merült fel, „ennyit a lojalitásunkról”, jegyezte meg. Arról is beszélt, amiről a Világgazdaság is írt, hogy a magyar védelmi kiadások majdnem fele új eszközökre ment el tavaly, amivel első helyen végeztünk a szövetségen belül. 

Szijjártó hangsúlyozta azt is, hogy a blokkosodás rossz hír Kelet-Közép-Európának, ehelyett az összeköttetésben vagyunk érdekeltek, ezért szorgalmazzuk, hogy a nemzetközi közösség ebbe az irányba tegyen lépéseket. Kínával kapcsolatban pedig azt mondta, nem szabad katonai természetű kapcsolatként leírni, nem szeretnék, hogy a NATO egy Kína ellenes blokká váljon, sőt, nem látják a rivalizálás értelmét sem.