A harmadik egymást követő negyedévben is visszaesett a ezzel továbbra is technikai recesszióban maradt a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint a gazdaság teljesítménye a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan, naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján pedig 1,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos negyedévitől, az előző három hónaphoz képest a csökkenés 0,2 százalékos volt.
A Világgazdaság által előzetesen megkérdezett elemzői konszenzus éves bázison 1,1, negyedéves alapon 0,9 százalékos recessziót jelzett,
tehát a mai adat nem okozott meglepetést, ugyanakkor a negyedéves bázisú „növekedés” megerősíti, hogy az év elején elérhette a mélypontot a magyar gazdaság.
A tavalyi harmadik negyedévben 0,7, a negyedikben pedig 0,4 százalékponttal csökkent a GDP, tehát a háromhavi index most mutatta a legkisebb visszaesést. Bár a részletes adatokat később közli a KSH, annyit elárult, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá.
A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. Az utóbbi növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet
– állapítja meg a statisztikai hivatal.
Az adat már csak azért sem okozott nagy meglepetést, mert a nemzetgazdasági ágak többségében pocsék teljesítményt regisztrált a KSH az év első három hónapjában: az ipar közel 3, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig 3,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben a felhasználási oldalon a beruházások és a fogyasztás is jókora mínusz produkált.
A második negyedévtől már jöhet a kilábalás
Az elemzők többsége szerint a következő negyedévekben várhatóan a mostaninál kedvezőbb adatokat láthatunk: az mérséklődése egyrészt segíteni tudja a fogyasztás újraindulását, másrészt a monetáris politika lazításán keresztül a beruházások is élénkülhetnek. Az ipari termelés fokozódását a korábbi beruházások segíthetik elő, míg a szolgáltatások körében a turizmus járulhat hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor
kritikus kérdés lesz az uniós források beérkezése, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja leginkább az idei várakozásokat,
azonban az év egészét tekintve a recessziót vélhetően sikerül elkerülni az elemzők szerint. Az 1,5 százalékos éves növekedés eléréséhez viszont erőteljes felpattanásra lesz szükség az év második felében, ami a mai adatok alapján nem lehetetlen.
Gazdaságfejlesztési Minisztérium: tartható az 1,5 százalékos gazdasági növekedés
Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. A kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte a mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévben már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők – értékelte az adatokat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Szerintük ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét.
Az idei év második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis kezdődik, és újra kilőhet a magyar gazdaság.
– jósolja a GFM. A közleményben azt is hozzáteszik, hogy a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott:
- ki kell védeni a recessziót,
- 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni,
- év végéig egy számjegyűre kell letörni az inflációt.
Ezt a célt szolgálják az államilag támogatott vállalati hitelek, amelyek több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplők számára. Az idén a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program 1-1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A lakossági és vállalati kamatstop gazdasági bővülést elősegítő hatásait is figyelembe véve összességében 2 százalékponttal nagyobb GDP-emelkedést eredményeznek a célzott kormányzati intézkedések.
