„Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban reális esélye van a stagflációnak. A kívánatos 3–5 százalékos szintet valamikor 2025-ben érhetjük el, addig viszont jöhet egy időszak, amikor tartósabban beragad az A pesszimistább forgatókönyv szerint 8–9, az optimistább esetében 5–7 százalék közé” – válaszolta érdeklődésünkre a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Németh Dávid ugyanakkor az 2023. évi december/december adatot már egy számjegyűnek várja, hasonlóan a legtöbb elemzői prognózishoz.
Az idei év második felében, főleg szeptembertől már erőteljesebben csökkenhet az egy évre visszatekintő infláció mértéke. Az ősz első hónapjában akár 4 százalékponttal, decemberben – becslése szerint – 2 százalékponttal.
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet
Az élelmiszerárak alakulása nagy kérdés
„Kérdés persze, hogy az élelmiszerárstop jövője hogyan alakul, és a megszüntetése milyen hatással lesz az élelmiszer-inflációra” – utalt rá a vezető elemző. Majd külön kitért a kötelező akciókra, amelyek ismét inflációellenes intézkedések, ám azt még senki nem tudja, hogy milyen eredményt hoznak.
Egyelőre itthon kedvező körülmény, hogy gyenge a belső kereslet, ugyanakkor a béremelés egyre nagyobb nyomást jelent.
A jelenlegi helyzetben megnövekedett a külső kockázatok jelentősége is: a háború eszkalálódása, attól (is) függően a energiaárak alakulása, mennyire „pörög fel” Kína és vajon recesszióba fordul-e az Egyesült Államok, valamint az „Hazánkban továbbra is óvatos és szigorú monetáris politikára, valamint olyan költségvetési lépésekre van szükség, amelyek meggátolják a mélyszegénység kialakulásának veszélyét” – hangsúlyozta Németh Dávid.
Az egykori jegybankelnök veszélyre figyelmeztet
A közelmúltban Bod Péter Ákos hívta fel a figyelmet az mfor.hu-n a magyarországi stagfláció veszélyére, megjegyezve: máshol is felmerült ennek a veszélye, mivel egész Európában, mint ahogy a tengerentúlon is, másfél éve meglódultak az árak. Ám itt is nagyok a különbségek.
Az inflációs adatok is az mutatják, hogy Magyarország más pályát futott be, mint az európai országok nagy többsége.
„A fogyasztóiár-index terén elért most tavaszi rekordunk különösen látványossá tette a különállásunkat” – fogalmazott a közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, korábbi jegybankelnök.
Fotó: Monty Rakusen / AFP
A külső folyamatokat nem tudjuk befolyásolni
Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere megkeresésünkre úgy reagált: „akár benne lehet a pakliban a stagfláció, de véleményem szerint ez a veszély nem fenyeget. Az infláció a szegények adója, és a kormány, illetve a jegybank mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartós drágulás megforduljon, és minél közelebb kerüljön a mutató a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött célhoz, a 3–5 százalékhoz. Eddig megfelelően alakultak a folyamatok, az év elején tetőzött, és azóta lassan csökkenni kezdett az egy évre visszatekintő infláció mértéke. Elég csak az energiahordozók vagy az élelmiszerek árát említeni.”
Az év második felében ez a folyamat folytatódik, majd felgyorsul, az esztendő utolsó hónapjában pedig tavaly decemberhez képest már egy számjegyűre zsugorodik az infláció
– hangsúlyozta a pénzügyi szakember, majd hozzátette: „a külső folyamatokat azonban nem tudjuk befolyásolni, legfeljebb reagálni rájuk. A nemzetközi pénzügyek alakulása és a globális események pedig sok kockázatot hordoznak.”
Fotó: Móricz Sabján Simon / Világgazdaság
Lassuló infláció, erősödő növekedés
„A stagfláció a legnagyobb veszélyforrás az inflációs pálya alakulásában” – fogalmazott a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki ugyanakkor nem számol ezzel a forgatókönyvvel.
Török Zoltán fokozatosan lassuló inflációs környezetet vár, vele párhuzamosan egyre dinamikusabb gazdasági növekedéssel.
„Persze semmi sem ilyen fekete-fehér – emelte ki a szakember –, mert a külső és annak nyomán a belső események, adottságok lassíthatják a folyamatokat. Elhúzódhat az inflációs cél elérése, ahogy az esztendő negyedévének számai fel is hívják erre a figyelmet, ám a dezinfláció, azaz az infláció csökkenésének üteme az év további részében – főleg ősztől – dinamikusabb és nagyobb mértékű lesz.
