Sokszorosan megfizetik a terheket a magyar gazdák, még egy pluszterhet rájuk róni értelmetlen – mondta Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője a parlament gazdasági bizottságában, ahol a képviselők a földadóról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról tanácskoztak. A jogszabály előterjesztőjeként hangsúlyozta: nem véletlen, hogy Magyarországon első helyen a családi gazdaságok kapnak támogatást.
Ezzel Mellár Tamás országgyűlési képviselő javaslatára reagált, aki szerint jelentős földterület-koncentráció zajlott hazánkban. Azt javasolta, hogy lehessen földadó, de az adómentes határ 50 hektárig szóljon, ezután pedig sávosan progresszívan legyen meghatározva az adókulcs. Szerinte ez hosszú távú megoldást jelentene, „erkölcsileg ez lenne tartható” – érvelt Mellár.
A képviselő is gazda, nem bűn, ha gazdálkodik
– válaszolta Jakab arra kritikára, hogy több országgyűlési képviselő a tiszteletdíja mellett gazdálkodó tevékenységet is folytat.
Vitatkoztak a jövő évi költségvetésről is
Az ellenzéki képviselők a jövő felélését vetették a kormánypárti politikusok szemére a 2024-es büdzséről szóló vitában, többek között a növekvő államadósságot, az egyre magasabb kamatterheket és a zöldberuházások hiányát fájlalták, de természetesen az oktatás és az egészségügy helyzete is szóba került. Mellár Tamás arról beszélt, hogy ingatag lábakon áll a költségvetés, a 4 százalékos gazdasági növekedésnek nem lesznek meg az alapjai, sőt, szerinte 2025 előtt nem is várható GDP-bővülés Magyarországon.
Az ülésen kisebb vita is kibontakozott, Szeberényi Gyula fideszes képviselő arra kérte az ellenzéki politikusokat, hogy fejtsék már ki, mi is az az orbáni amiről folyamatosan beszélnek, de nem tudni, mit értenek alatta. Tordai Bence ellenzéki politikus erre úgy reagált, hogy a magas infláció a kormány gazdaságpolitikájának és az oroszbarátságnak a következménye, a Putyin-barátság ára.
Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az ellenzéki kritikákra úgy válaszolt, hogy a kormány 2011 óta folyamatosan csökkenti a magyar az államadósságot, míg 2020-ban volt ugyan egy fordulat az akkori gazdasági visszaesés miatt, de azóta ismét mérséklődik, jövőre pedig 2019 után újra a maastrichti kritériumok szerinti költségvetési hiánnyal számol a kormány.
A költségvetési tervezés megalapozott lábakon áll
– hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy a Költségvetési Tanács értékelésében szintén elérhetőnek tartotta a 4 százalékos gazdasági növekedést.
