Két-három évtizede folyamatosan emelkedik a hobbiból tartott kisállatok, elsősorban a városlakók körében tipikusan társ állatként tartott kutyák és macskák száma, mindez az állatorvosképzésben is változásokat indukált – tudta meg a Világgazdaság a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkárától, dr. Horváth Lászlótól.
Az állatorvosnak tanuló egyetemisták körében a nyolcvanas években még 8-10 százalék volt csak, ma már 90 százalék körüli a nők aránya, akik diplomázás után többségében nem állattartó telepeken és nem haszonállatokkal akarnak foglalkozni, hanem kutyákkal és macskákkal vagy lovakkal.
A többség saját állatorvosi rendelőt készül nyitni, ezt meg is teheti, amennyiben legalább öt évig alkalmazott állatorvosként dolgozott, ugyanis a törvényi előírás ennyi szakmai gyakorlat meglétét írja elő (egyéb más feltételek mellett) az önálló vállalkozásba kezdés feltételeként.
Elnőiesedett, de rendkívül népszerű az állatorvosi pálya, az Állatorvostudományi Egyetemen hagyományosan sokszoros a túljelentkezés
– szögezte le Horváth László. A szakmai kamara főtitkára elmondta, hogy a két-három évtizede dinamikusan nő a hobbi, illetve társ állatként tartott kutyák és macskák száma, és jellemző, hogy ezek mögött az állatok mögött olyan fizetőképes gazdák vannak, akikre megéri önálló praxist építeni.
Elindult az első hazai állatszitterképzésAz elmúlt években látványosan megugrott a hazai kisállattartók, konkrétan a kutyatartók száma Magyarországon. Míg 2018-ban a háztartások több mint harmada (36 százalék), addig a koronavírus időszaka alatt, 2021 nyarán már a családok fele (50,4 százalék) tartott kutyát – derült ki az Állatorvostudományi Egyetem kutatásából. Ezzel a gazdával rendelkező kutyák száma Magyarországon meghaladja a 2,8 milliót – a gazdátlan ebekkel együtt pedig a 3 milliót. Bár a kutyatartás sok örömmel jár, hatalmas felelősség is. |
A kutyák és macskák többsége, hozzávetőleg a 75, vagy akár 80 százaléka az alapellátáson, a kötelező vagy ajánlott oltásokon és az ivartalanításon túl egész életében nem igényel más állatorvosi ellátást, de
a többiekre akár több százezer forintot is elkölthetnek az állattartók, mert a humán ellátással szemben itt nincs semmilyen állami támogatás.
Vannak azonban a humán ellátással, azok színvonalával és komplexitásával felérő, sőt, helyenként azt is meghaladóan fejlett eszközparkkal felszerelt rendelők, CT, MR-vizsgáló berendezések, modern műtők és laborok működnek szerte az országban, de leginkább Budapesten és az agglomerációban.
Budapesten 228 engedélyezett állatorvosi rendelő üzemel jelenleg, Pest vármegyében pedig 219, egyébként a vármegyei átlag félszáz alatt van, Nógrádban például csak 15, ezek jellemzően kisállatokra szakosodnak. A haszonállatok, állattartó telepek ellátását végző állatorvosok legtöbbje már az idősebb korosztályba tartozik, akik közül sokan a napi telepi munkájuk után ugyancsak foglalkoznak a házikedvencekkel.
Falusi környezetben is egyre több kisállatot tartanak, a kutyák és néhány veszélyes állat bejelentése kötelező, de a többi hobbiállatról, macskákról, rágcsálókról, egzotikus hüllőkről nincs nyilvántartás.
Az állatgyógyászatban semminek nincs hatósági ára, az állatorvos, illetve a praxis/rendelő üzemeltetője maga dönti el, hogy miért, mennyi kér.
A kutyák esetében évente egyszer kötelező a veszettség elleni oltás, amire fontos, hogy minden állattartó, még a legszegényebb településeken is, elvigye a kutyáját. Ezt a vakcinázást egyre kisebb számú településen a rendelői áraknál kedvezőbb áron, úgynevezett összevezetéses oltáson elvégzik az állatorvosok, de arról még becslések sincsenek, hogy évente hány kisállat pusztul el olyan vírusos betegségben, amit a megelőzésükre szolgáló oltásokkal meg lehetett volna előzni. Éppen ezért terjedtek el az úgynevezett kombinált oltások, amelyeket a legveszélyesebb 3-4 vírus elleni hatóanyaggal gyártanak, és megfelelő időközönként ismételve folyamatos védettséget adnak.
A kutyás-macskás állattartói társadalom többsége tisztában van az alapvető szabályokkal, és rendszeresen beoltatja házikedvencét.
Az mindeközben az állatorvosi rendelőkben is kétszámjegyű, a gyógyszerek és vegyszerek árai, a bérleti díjak (ahol ez is van) és az egyéb működtetési költségek egyaránt jelentősen emelkedtek, és emelni kellett az alkalmazottak bérét is.
Az állatorvosi társadalom rendkívül aktív és sosem áll le a gyógyítással, a többség a nyugdíjas kor betöltése után is tovább dolgozik.
A kamara nyilvántartása szerint a tagság csaknem egyharmada betöltötte a 65. évét, sőt, még 90 évesnél idősebb állatorvosok is praktizálnak, még ha ezt már nem is feltétlenül napi rendszerességgel teszik, de
láthatóan életre szóló ez a hivatás
– szögezte le Horváth László, a MÁOK főtitkára.
