Az Oeconomus Alapítvány honlapján megjelent, A zöldipar helyzete Magyarországon című elemzés aktualitását és motivációját elsősorban a hazai akkumulátorgyártással kapcsolatos események adják. Az utóbbi években hazánkban számos beruházás valósult meg – például a Samsung gödi gyára vagy az SK Innovation komáromi üzeme –, ahol multinacionális vállalatok különféle akkumulátorokat állítanak elő, újabban pedig a Debrecenbe tervezett CATL vállalat megvalósítani kívánt beruházása került előtérbe. Az iparág méretét tekintve elmondható, hogy Magyarország az exportadatok alapján az elektromos autókhoz is felhasznált alkatrészek egyik legnagyobb akkumulátorgyártó országává vált.

Mint ismert, az akkumulátorgyárak működésével kapcsolatban számos aggály merül fel környezeti és társadalmi szempontból egyaránt. Először is, az akkumulátorok előállításához sok energiára van szükség. Másodszor, termelés közben szennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, a természetes vizekbe vagy a talajba. Harmadszor, az akkumulátorok iránti növekvő kereslet egyre sürgetőbbé teszi az elhasznált termékek tárolását, lebontását és újrahasznosítását, ami szintén jelentős környezetszennyezéssel járhat együtt. 

Parázs viták, tüntetések az akkumulátorgyárak miatt

Inside Electric-Car Battery-maker CATL's Headquarters Cross-sections of electric vehicle batteries are displayed in the welcome center at the Contemporary Amperex Technology Co. (CATL) headquarters building in Ningde, Fujian province, China, on Wednesday, June 3, 2020. CATL's battery products are in the vehicles of almost every major global auto brand, and starting this month they'll also power electric cars manufactured by Tesla at its factory on the outskirts of Shanghai. Photographer: Qilai Shen/Bloomberg via Getty Images
A kínai CATL akkumulátorgyár belső bemutatóterme az elektromos autókhoz készülő elemekkel. Fotó: Getty Images

Hazánkban az akkumulátorgyártásról kibontakozó viták során gyakran hangzanak el azok a kritikák, hogy a magyar gazdaság a környezetszennyező iparágak bevonzásán és fejlesztésén keresztül serkenti a gazdasági növekedést, háttérbe szorítva a hosszú távú társadalmi és környezeti hatásokat. 

Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy egy gazdaság több ezer terméket is előállíthat, amelyek között vannak olyanok is, amelyek környezeti szempontból is előnyösnek tekinthetők. 

„Alkalmazásukkal hatékonyabb energiafelhasználás érthető el, használatuk kevésbé szennyezi a levegőt vagy a természetes vizeket, megújuló energiaforrásokból származó energia használatát teszi lehetővé, vagy összességében a termelésük kevésbé veszi igénybe a környezetet. Ezeket a termékeket nevezzük zöldtermékeknek, és a gyártásuk nemzetgazdaságban betöltött szerepével megvizsgálhatjuk, hogy mekkora a zöldipar mérete a teljes iparon belül” – mutat rá Braun Erik szenior elemző. 

Ilyen terméknek minősülnek például a napelemek és azok tartozékai.

A zöldtermékek gyártásának előnyei közé tartozik, hogy serkenti a technológiai innovációt, és környezeti szempontból hatékonyabbá teszi az ipari termelést. 

napelem park
Tipikus zöldtermékek a megújuló energiát termelő napelemparkok. Fotó: Shutterstock

Ez azt jelenti, hogy a zöldtermékekre való specializáció révén növekszik az energiafelhasználás termelékenysége, azaz egységnyi energia felhasználásával több terméket állít elő a gazdaság, vagy egységnyi termék előállítása kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár együtt.

A környezetbarát ágazat fejlődése Magyarországon

A magyar zöldtermékexport időbeli alakulása hasonló tendenciát ír le, mint a globális 2008-ig jelentős növekedési pálya tapasztalható, a válság hatására visszaesés, majd felpattanás. A globális átlag szerint 2001–2014 között az átlagosnál jobban növekedtek a zöldtermékek. Továbbá az összehasonlításból arra is fény derül, hogy az időszak végén a zöldtermékek aránya globálisan 9,12 százalékot tett ki, míg Magyarországon ez jelentősen nagyobb, 14,46 százalék volt. 

Való igaz, hogy az akkumulátorgyártás megterheli a környezetet, az ágazat hazai felfuttatásával pedig kialakult az a kép, hogy Magyarország az utóbbi években kizárólag a környezetszennyező termékek gyártására fókuszált. 

Ehhez képest a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy hazánkban 1995 és 2021 között megduplázódott a zöldtermékek aránya, ami a zöldipari átállás felé való elmozdulást is mutatja

– olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapján megjelent elemzésben. (A szakértő az elemzésben a BACI CEPII legfrissebb, 2023. február 1-jén közzétett exportadatait használta.)

Braun Erik összefoglalójában megállapítja: „A globális átlaghoz viszonyítva ez a növekedés erőteljesebb volt. A legfontosabb zöldtermékek a magyar exportban a gázturbinák és azok alkatrészei, az elektromos irányító és elosztó berendezések, a statikus konverterek, a dízel- és féldízelmotorok, valamint a háztartási készülékekhez használt elektromos motorok.” 

Ezek a termékek jól tükrözik, hogy a legfontosabb zöldtermékek is a járműiparhoz és az elektronikai iparhoz kötődnek, amely ágazatok a magyar gazdaságban kiemelt fontossággal bírnak.

A zöldátállás egyben a globális verseny erősödését is jelzi, hiszen akik nem tudják tartani a lépést a legújabb trendekkel, lemaradhatnak, és negatív gazdasági következményekkel szembesülhetnek. Ebből a szempontból úgy tűnik, hogy Magyarország igyekszik lépést tartani, és környezeti szempontból a fenntarthatóbb termékek gyártására összpontosít.

A Nyugat lemaradásban van 

A nemzetközi összehasonlítás arra mutat rá, hogy más kelet-közép-európai országok esetében a magyar helyzethez hasonló tendenciák láthatók. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és a fejlettebb gazdaságokban a zöldtermékek aránya jellemzően kisebb mértékben növekszik vagy inkább csökken.

„Az elemzéssel kapcsolatban azonban lényeges megemlíteni, hogy az kizárólag a zöldtermékek termelését és annak alakulását vizsgálja az exportadatok alapján” – hívja fel a figyelmet Braun Erik. Tehát ebből kifolyólag nem vizsgálja például éppen a manapság sok port felverő, kellemetlen aktualitású akkumulátorgyártást vagy más szennyező termékek előállítását és időbeli alakulását. Ebből az is adódik, hogy kizárólag a zöldtermékek vizsgálatával nem lehet meghatározni, hogy a gazdaságok ipara összességében mennyire tekinthető szennyezőnek vagy éppen zöldnek.