A Közbeszerzési Hatóság szerdán közzétette idei féléves gyorsjelentését, melyben a közbeszerzési piacra vonatkozó legfontosabb számadatokat és trendeket mutatja be. A korábbi évekhez képest jócskán megnőtt azoknak a közbeszerzéseknek az aránya, amelyekben megjelennek a fenntarthatósági szempontok.
Átrendeződik a közbeszerzési piac
Jelentős átrendeződés figyelhető meg a hazai közbeszerzési piacon az idei év első felében, elsősorban az építési beruházások értékének jelentős visszaesése miatt. Ezzel párhuzamosan azonban több pozitív trendet is megfigyelhetünk, hiszen a korábbiakhoz képest még inkább élénkült a verseny, valamint az ajánlatkérők egyre tudatosabbak a fenntarthatósági szempontok alkalmazása terén. Mindkét tendencia előremutató, hiszen ezek a folyamatok költséghatékonyabb, a jövő kihívásaira is felkészült közbeszerzési piac irányába mutatnak
– hívta fel a figyelmet Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Az összesített adatok szerint az idei év első hat hónapjában a hazai ajánlatkérők összesen 3478 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek összértéke meghaladta az 1304 milliárd forintot. A tavalyi első fél évhez képest idén eddig – főként az eljárások összértékét tekintve – csökkenés figyelhető meg (2022 első fél évében 3918 eljárás mellett 2824 milliárd forint volt az eljárások összértéke), 2021 azonos időszakával összevetve azonban hasonló adatokat láthatunk mind az eljárások darabszámát, mind az összértékét tekintve (2021. január–júniusban 3781 eljárás mellett 1630 milliárd forint volt az összérték).
2023 első fél évében a közbeszerzések darabszámát tekintve az egyes beszerzési tárgyak közel azonos arányban oszlottak meg: az építési beruházások a 34,3 százalékát, az árubeszerzések a 35,6 százalékát, a szolgáltatásmegrendelések pedig a 30,1 százalékát tették ki a közbeszerzési eljárásoknak.
Az értéküket tekintve is ugyanez mondható el, az építési beruházások aránya 31,5 százalék, az árubeszerzéseké 34,2 százalék, a szolgáltatásmegrendeléseké pedig 34,3 százalék volt. Az építési beruházások közbeszerzéseinek darabszáma a tavalyi év azonos időszakához képest enyhén csökkent, viszont az értékük erősen visszaesett.
Kovács László kitért arra is, hogy bár az elmúlt év erős volt, 2022-ben több rekordot is megdöntött a közbeszerzések piacának alakulása Magyarországon, az idei első félévi folyamatokra nagyban hatott a szomszédban dúló háború, az energiakrízis, valamint az építőipar teljesítményének visszaesése.
Biztosított a verseny
A Közbeszerzési Hatóság több fontos mutatót is közzétesz a jelentéseiben, amelyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos közbeszerzések alakulása. A szervezet ezt a mutatót két módszerrel is vizsgálja: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a közbeszerzési eljárások teljes alakulását, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul.
Az eljárásalapú mérés szerint 2023 első fél évében az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrend esetén az elmúlt év azonos időszakához képest az egyajánlatos eljárások számának és értékének aránya is mérséklődött. Az uniós eljárásrendet vizsgálva pedig az látható, hogy a számarányuk az előző két év azonos időszakához képest mérséklődött.
Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján az egyajánlatos szerződések számának aránya az uniós eljárásrend szerint 2023 első fél évében 35,2 százalékra csökkent. A nemzeti eljárásrendben hasonló tendencia figyelhető meg, mint eljárásalapon, mivel az előző év azonos időszakához képest már csökkenés volt látható mind a számarány, mind pedig az értékarány tekintetében.
A közbeszerzési eljárások során megvalósuló verseny erősödését jelzi, hogy az első fél évben átlagosan mintegy 8 (7,9) pályázó szállt versenybe egy-egy tenderért, míg a megelőző két év azonos időszakában ez a mutató 6,2 (2022), illetve 7,1 (2021) volt.
Zöldülő közbeszerzések
Kovács László szerint a hatóság kiemelt céljának tekinti a fenntarthatósági, így a környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesülésének elősegítését is a hazai közbeszerzések terén. Az idei első féléves adatok nagyon biztató tendenciát mutatnak a nemzeti eljárásrendet vizsgálva, hiszen a zöldszempontokat tartalmazó eljárások számának és értékének aránya is mintegy 50 százalékkal nőtt (16,1, illetve 14,5 százalékra), az előző két év azonos időszakával összehasonlítva. A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya pedig szintén markáns növekedést mutat.
Kovács László arról is beszámolt, hogy a Közbeszerzési Hatóság egyfajta zöld-kompotenciaközpontként működik a jövőben. Ez azt jelenti, hogy „támogató intézményként” ajánlásokat fogalmaznak meg a pályázóknak, hogy milyen zöldszempontokra figyeljenek a közbeszerzési pályázatok során.
