Az MNB tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal emelte meg utoljára az alapkamatot, 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás októberben más eszközökkel folytatódott. Akkor az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint nem okozott meglepetést a jegybank keddi döntése, így az egynapos betéti eszköz kamata is 100 bázisponttal csökken. A Makronóm elemzője ezzel együtt azt várja, hogy az augusztusi és a szeptemberi ülésen is 100-100 bázisponttal tovább mérséklődhet az egynapos betéti eszköz kamata, addigra zárhat össze az alapkamattal.
A kamatok normalizálását több tényező együttesen segítette elő. Az a várakozásoknak megfelelően lassul, a cserearány javulása és az energiaárak mérséklődése miatt érdemi többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, amelynek köszönhetően többletbe fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege is. Emellett kisebb ingadozások mellett, de a forint árfolyama is viszonylag stabilan alakult az elmúlt időszakban az euróval szemben, valamint a csökkenő hozamok mellett is likvid maradt az állampapírpiac.
Szerinte óvatosságra ad okot ugyanakkor, hogy a nagy jegybankok, a Fed és az Európai Központi Bank még nem zárták le a kamatemelési ciklusukat, vagyis a következő időszakban tovább mérséklődhet a kamatkülönbözet, amely leértékelődési nyomást helyezhet a forint árfolyamára.
Ezen óvatos megközelítést mutatja az is, hogy a jegybank közleményének hangneme továbbra is szigorú, az MNB továbbra is az inflációs cél elérését helyezi előtérbe. Kérdés viszont, hogy folytatja-e októbertől a jegybank a kamatcsökkentéseket az alapkamaton keresztül, vagy szünetet tart. A Metronóm szakemberének várakozásai szerint ugyanakkor már idén megkezdődhet az alapkamat csökkentése is, ezzel együtt is a kamatkörnyezet a jövő év végéig szigorú maradhat.
Suppan Gergely, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezető elemzője szerint az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást mutatott, ennek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, ami lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának 100 bázispontos csökkentését. A monetáris tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további, fokozatos közelítését az alapkamathoz.
A kockázati környezet külső feltételei között, bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, a gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő, a befektetői hangulat ugyan vegyesen alakult, de csökkent a volatilitás, és viszonylag stabilak voltak a piacok, valamint belátható távolságba került a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége. A belső feltételek közül a hazai devizapiac stabilizálódott, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemben javult a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ha ezekben a tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamata fokozatosan tovább mérséklődhet a következő kamatdöntő üléseken.
Suppan Gergely jelezte, a jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tovább javul-e a cserearány, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír- és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a bankrendszerrel kapcsolatos nemzetközi aggodalmak.
Az egynapos gyorstender kamatának további csökkentése az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikáció alapján történhet. Mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat).
Suppan azt várja, hogy az őszi hónapokban, legkorábban szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeérhet az alapkamattal.
Az MBH elemzői úgy vélik, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számítanak, ami decemberre 10,5 százalékra mérséklődhet. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásaik szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat.
A megjelent közleményben a monetáris politikával kapcsolatban egyetlen új információt olvashattunk: „A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz” – hívta fel a figyelmet kommentárjában az Equilor Befektetési Zrt. Itt – tették hozzá – korábban nem volt megjelölve a kamatvágás várható üteme. A döntéshozók emellett megismételték, hogy a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt. Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását.
Összességében tehát nem volt változás, amennyiben a javuló külső és belső folyamatok fennmaradnak, a következő üléseken az MNB 100 bázispontos ütemben folytatja az egynapos betéti kamatszint csökkentését, és szeptember végére összeérhet az alapkamattal
– áll a kommentárban.
