Ha minden jól megy, októberben egy számjegyű lehet az – ezt mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. A kijelentés azért meglepő, mert az eddigi legoptimistább várakozás is novemberről szólt, miközben több elemző a decemberi 10 százalék alatti drágulást sem mondta biztosra.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában 6–8 százalék közötti előrejelzésekről beszélt, megjegyezve, hogy saját maga 8 százalékkal is elégedett lenne az év utolsó hónapjában.
Gulyás Gergely kijelentése alapján arra lehet következtetni, hogy az elemzői várakozásoknál jóval erőteljesebb lehet az inflációs nyomás enyhülése a gazdaságban.
A miniszter 2-3 százalékpontos havi ütemű csökkenésről tett említést, amivel augusztusra jó eséllyel 15 százalékra mérséklődhet a pénzromlás mértéke (korábban kormányzati nyilatkozatokban is szerepelt ez a szám), majd szeptemberben a tavalyi bázishatások kiesése (rezsicsökkentés átalakítása) miatt könnyedén 11-12 százalékig, tehát a régiós országok szintjére süllyedhet.
Meglepő módon a héten attól a Magyar Nemzeti Banktól jött egy enyhe dicséret a kabinet felé, amely számtalanszor kritizálta az árstopokat. Az alelnök, Virág Barnabás a kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatóján a kormányzati intézkedések hatékonyságát emelte ki, amelyek a júliusi adatokban is visszaköszönnek. Ugyanis ebben a hónapban indultak el a kötelező akciózások, valamint az online árufigyelő adatbázis, amelyről Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára csak annyit mondott, hogy
ez az eddigi leghatékonyabb kormányzati intézkedés az infláció letörésére.
Ráadásul több termék szinte pontosan ugyanannyiba kerül az egyes kiskereskedelmi láncoknál, azonban ezt is várták a szakember szerint, azok az árak, amelyek összehasonlíthatók, rendszerint egyezőséget mutatnak nagyon rövid időn belül. Ennek pedig leginkább a vásárlók örülhetnek, hiszen így lehet a legjobban letörni az árakat,
Másrészről a minimumárszint ugyancsak következménye az árfigyelőnek, ugyanis egyetlen bolt sem engedheti meg magának, hogy tartósan túl drága legyen. Mindezt a SPAR és a Penny példája mutatta meg. Ők ketten a kezdetektől fogva a legdrágábban áraztak, egyedüliként mentek be a 70 ezres árszint fölé. A trend a Pennyinél rövidebb, a SPAR-nál hosszabban kitartott (78 ezer forintig is eljutottak), de az mindkettőjükről elmondható, hogy három hét leforgása alatt jócskán lefaragtak az áraikból, hogy tartani tudják a lépést a riválisaikkal.
A SPAR 64 ezer forintos szintig csökkentette a kosárértékét, vagyis a maga csúcsához képest több mint 20 százalékkal, a Penny pedig 61 ezer környékére (15 százalék körüli mínusz) is eljutott július második felére, ezzel pedig az adott napon a legolcsóbbnak bizonyult.
Miközben mindegyik szereplő kereste a maga optimális árazását, szembetűnő a Tesco stabilitása. A brit gyökerű áruházlánc az árfigyelő startja óta 62 ezer forintos kosárral rukkolt elő. A legmagasabb árú kosara a 64 ezret sem érte el, a legalacsonyabb ára pedig 62 ezer forint alá süllyedt. A rendkívül kicsi szórás azt igazolja vissza, hogy a Tesco remek ütemben kapta el az árverseny rajtját (az első 9 napból 7-et megnyert),
