BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lehet, hogy félnek a magyarok a mesterséges intelligenciától?

A magyar közösségi média felhasználóinak mindössze 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a ChatGPT és a DALL-E 2. Ez meglehetősen kevés, ráadásul az OECD számításai szerint a tagállamaik közül Magyarországot érintheti legrosszabbul ez a folyamat: a hazai munkahelyek 36,4 százaléka szűnhet meg az MI miatt. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri.

Kutatást végzett a Sophos arról, hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához (MI) (másképpen az AI-hez, az angol artificial intelligence-ből). A felmérés elkészítésével megbízott CTA független kutatóintézet által 2023 júniusában megkérdezett ezer magyar válaszaiból készült tanulmány szerint háromból kettő úgy véli, hogy az MI-programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek az alkalmazások tulajdonosai vagy a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat. (A CTA ugyanezt a kutatást elvégezte Lengyelországban és Csehországban is.)

A magyarok nem elég kíváncsiak és aggódnak is

A megkérdezett magyaroknak csupán 13 százaléka került kapcsolatba a ChatGPT nyelvi modellel vagy a DALL-E 2 képgenerátorral, kevesebben, mint a csehországi (25 százalék) és a lengyel (31 százalék) válaszadók. 

Businessman,On,Blurred,Background,Chatting,With,Chatbot,Application,3d,Rendering
Az MI leggyakoribb felhasználói a felsőfokú végzettségűek.
Fotó: Shutterstock

Korosztálybeli bontás szerint a 18–24 évesek megközelítőleg egynegyede használt már MI-eszközöket. A leggyakoribb felhasználók a felsőfokú végzettségűek (38 százalék), a legnagyobb magyar városokban élők (40 százalék), valamint az IT (54 százalék), a média és reklám (50 százalék) és a kultúra (46 százalék) területén dolgozók. A legidősebb, 55 éves és idősebb válaszadók 6 százaléka alkalmazza a mesterséges intelligenciát

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés e technológia iránt, míg a vele kapcsolatos aggodalmak nőnek. 

A közösségi médiát használó magyarok 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazásokba bevitt adatok rossz kezekbe kerülhetnek. A felhasználók bizalmas adatait feldolgozó mesterséges intelligencia veszélyeit a megkérdezett csehek 57, míg a lengyelek 64 százaléka is érzékeli.

A kiberbűnözők már most is milliókat keresnek rosszul megalkotott hamis szövegekkel. Ha egy mesterséges intelligenciával rendelkező bottal csevegnénk olyan azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, mint a WhatsApp vagy a Microsoft Teams, vajon tudnánk-e egyáltalán, hogy nem egy emberrel beszélgetünk? 

Artificial,Intelligence,(ai),machine,Learning,With,Data,Mining,Technology,On,Virtual
A kiberbűnözők már most is milliókat keresnek rosszul megalkotott hamis szövegekkel. 
Fotó: Shutterstock

„Az ember által írt szöveges üzenetekhez megtévesztően hasonló szöveges üzenetek létrehozása csak egy az MI-csalások által kínált lehetőségek közül" – mondja a Sophos technológiai igazgatója, Chester Wisniewski. Azt tanácsolja: 

Legyen gyanakvó, és ellenőrizzen minden sms-t és e-mailt, különösen azokat, amelyek bejelentkezési adatokat kérnek vagy pénzügyi ügyekkel kapcsolatosak!

A következő évek legnehezebb kérdése

A magyar válaszadók 37 százaléka úgy véli, hogy a következő három évben képes lesz megkülönböztetni az ember által készített és az MI által generált tartalmakat. A 18 és 34 év közötti válaszadók átlagosan 41, valamint a médiában és az informatikában dolgozók átlagosan 51 százaléka a legbiztosabb az ítéletében. Az 55 éves és idősebb válaszadók közül csak minden negyediknek van hasonló meggyőződése. Ehhez képest a Cseh Köztársaságban a közösségi média felhasználóinak mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben különbséget fog látni az emberi és a mesterséges intelligencia termékei között. A megkérdezett lengyelek körében ez az arány 34 százalék.

A chatbot a telefonkagyló másik oldalán

A mesterséges intelligencia egyik formája, amellyel a magyarok is gyakran találkoznak, a többek között telemarketinges cégek által használt chatbotok. A Sophos által végzett felmérésben részt vevők 36 százaléka állítja, hogy felismerte már az őt hívó gépet. Ezt leggyakrabban (67 százalék) a 18 és 24 év közötti válaszadók és a felsőfokú végzettségűek (65 százalék) vallják, legkevésbé pedig az idősebbek (54 százalék) és az alacsonyabb végzettségűek (50 százalék).

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése a félretájékoztatás hatalmas lehetőségét is magában hordozza. 

Az MI által generált hamis tartalmakra leginkább azok lehetnek fogékonyak, akik kijelentik, hogy különösebb gond nélkül meg tudják különböztetni a botokat az emberektől. 

Veszélyeztetettek vagyunk

A mesterséges intelligencia terjedésének egyik következménye számos munkahely megszűnése lehet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet  (OECD) számításai szerint a tagállamaik közül Magyarországot érheti legrosszabbul ez a folyamat, hiszen a hazai munkahelyek 36,4 százaléka szűnhet meg az MI miatt – írja a Reuters. Hazánkat követi a sorban Szlovákia (35,7 százalék), Csehország (35,2 százalék) és Lengyelország (33,5 százalék) – írja a Reuters. Az, hogy a mesterséges intelligencia végül milyen hatással lesz a dolgozókra a munkahelyeken, valamint az előnyei meghaladják-e a kockázatait, az a megtett szakpolitikai lépésektől függ – nyilatkozta Mathias Cormann, az OECD főtitkára a Reutersnek. Mivel elsősorban nyelvi készségekre van szükség az interaktív mesterséges intelligencia használatához, ezért az ilyen állásra jelentkezőknél gyakori, hogy angolból, történelemből vagy filozófiából szereztek diplomát.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.