Kutatást végzett a Sophos arról, hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához (MI) (másképpen az AI-hez, az angol artificial intelligence-ből). A felmérés elkészítésével megbízott CTA független kutatóintézet által 2023 júniusában megkérdezett ezer magyar válaszaiból készült tanulmány szerint háromból kettő úgy véli, hogy az MI-programokba bevitt adatokkal visszaélhetnek az alkalmazások tulajdonosai vagy a kiberbűnözők. A felhasználók hasonló arányban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek megkülönböztetni az ember által létrehozott és az algoritmusok által írt tartalmakat. (A CTA ugyanezt a kutatást elvégezte Lengyelországban és Csehországban is.)

A magyarok nem elég kíváncsiak és aggódnak is

A megkérdezett magyaroknak csupán 13 százaléka került kapcsolatba a ChatGPT nyelvi modellel vagy a DALL-E 2 képgenerátorral, kevesebben, mint a csehországi (25 százalék) és a lengyel (31 százalék) válaszadók. 

Businessman,On,Blurred,Background,Chatting,With,Chatbot,Application,3d,Rendering
Az MI leggyakoribb felhasználói a felsőfokú végzettségűek.
Fotó: Shutterstock

Korosztálybeli bontás szerint a 18–24 évesek megközelítőleg egynegyede használt már MI-eszközöket. A leggyakoribb felhasználók a felsőfokú végzettségűek (38 százalék), a legnagyobb magyar városokban élők (40 százalék), valamint az IT (54 százalék), a média és reklám (50 százalék) és a kultúra (46 százalék) területén dolgozók. A legidősebb, 55 éves és idősebb válaszadók 6 százaléka alkalmazza a mesterséges intelligenciát. 

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés e technológia iránt, míg a vele kapcsolatos aggodalmak nőnek. 

A közösségi médiát használó magyarok 67 százaléka aggódik amiatt, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazásokba bevitt adatok rossz kezekbe kerülhetnek. A felhasználók bizalmas adatait feldolgozó mesterséges intelligencia veszélyeit a megkérdezett csehek 57, míg a lengyelek 64 százaléka is érzékeli.

A kiberbűnözők már most is milliókat keresnek rosszul megalkotott hamis szövegekkel. Ha egy mesterséges intelligenciával rendelkező bottal csevegnénk olyan azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, mint a WhatsApp vagy a Microsoft Teams, vajon tudnánk-e egyáltalán, hogy nem egy emberrel beszélgetünk? 

Artificial,Intelligence,(ai),machine,Learning,With,Data,Mining,Technology,On,Virtual
A kiberbűnözők már most is milliókat keresnek rosszul megalkotott hamis szövegekkel. 
Fotó: Shutterstock

„Az ember által írt szöveges üzenetekhez megtévesztően hasonló szöveges üzenetek létrehozása csak egy az MI-csalások által kínált lehetőségek közül" – mondja a Sophos technológiai igazgatója, Chester Wisniewski. Azt tanácsolja: 

Legyen gyanakvó, és ellenőrizzen minden sms-t és e-mailt, különösen azokat, amelyek bejelentkezési adatokat kérnek vagy pénzügyi ügyekkel kapcsolatosak!

A következő évek legnehezebb kérdése

A magyar válaszadók 37 százaléka úgy véli, hogy a következő három évben képes lesz megkülönböztetni az ember által készített és az MI által generált tartalmakat. A 18 és 34 év közötti válaszadók átlagosan 41, valamint a médiában és az informatikában dolgozók átlagosan 51 százaléka a legbiztosabb az ítéletében. Az 55 éves és idősebb válaszadók közül csak minden negyediknek van hasonló meggyőződése. Ehhez képest a Cseh Köztársaságban a közösségi média felhasználóinak mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy a közeljövőben különbséget fog látni az emberi és a mesterséges intelligencia termékei között. A megkérdezett lengyelek körében ez az arány 34 százalék.

A chatbot a telefonkagyló másik oldalán

A mesterséges intelligencia egyik formája, amellyel a magyarok is gyakran találkoznak, a többek között telemarketinges cégek által használt chatbotok. A Sophos által végzett felmérésben részt vevők 36 százaléka állítja, hogy felismerte már az őt hívó gépet. Ezt leggyakrabban (67 százalék) a 18 és 24 év közötti válaszadók és a felsőfokú végzettségűek (65 százalék) vallják, legkevésbé pedig az idősebbek (54 százalék) és az alacsonyabb végzettségűek (50 százalék).

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése a félretájékoztatás hatalmas lehetőségét is magában hordozza. 

Az MI által generált hamis tartalmakra leginkább azok lehetnek fogékonyak, akik kijelentik, hogy különösebb gond nélkül meg tudják különböztetni a botokat az emberektől. 

Veszélyeztetettek vagyunk

A mesterséges intelligencia terjedésének egyik következménye számos munkahely megszűnése lehet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet  (OECD) számításai szerint a tagállamaik közül Magyarországot érheti legrosszabbul ez a folyamat, hiszen a hazai munkahelyek 36,4 százaléka szűnhet meg az MI miatt – írja a Reuters. Hazánkat követi a sorban Szlovákia (35,7 százalék), Csehország (35,2 százalék) és Lengyelország (33,5 százalék) – írja a Reuters. Az, hogy a mesterséges intelligencia végül milyen hatással lesz a dolgozókra a munkahelyeken, valamint az előnyei meghaladják-e a kockázatait, az a megtett szakpolitikai lépésektől függ – nyilatkozta Mathias Cormann, az OECD főtitkára a Reutersnek. Mivel elsősorban nyelvi készségekre van szükség az interaktív mesterséges intelligencia használatához, ezért az ilyen állásra jelentkezőknél gyakori, hogy angolból, történelemből vagy filozófiából szereztek diplomát.