Nem épül Budapesten kínai vegyianyag-elosztó központ – ezt Orbán Viktor bő egy hete válaszolta az érintett beruházást firtató kérdésre, de a kérdés nem vonatkozott a fővároson kívüli területekre, így válasz sem. Márpedig,ó ha igaz a kínai–magyar tervekre vonatkozó hír, akkor az is, hogy az évi kétmillió konténert kezelő projekt miatt ki kell bővíteni a Soroksár déli részén lévő BILK-terminált. A terminál emiatt jócskán „kilóghat” Budapestről, Dunaharaszti felé terjeszkedve.
Fotó: Tang Yi / AFP
A Világgazdaság arra volt kíváncsi, mekkora tényleges környezeti kockázatot hordoz egy ilyen beruházás, amelynek fő elemeként – annak ellenzőinek megfogalmazásában – méreglerakat jönne létre. Ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF) tettünk fel kérdéseket a hazai vasúti veszélyesáru-fuvarozás helyzetéről, szabályairól, ellenérzőséről. A kapott válasz azért is fontos, mert általános érvényű, vagyis e szempontból mindegy, hogy megvalósul-e a Direkt36 által ismertetett projekt vagy sem.
Nemzetközi szabályokhoz kell igazodni
„A vasúti veszélyesáru-szállítás szabályait hazánkban is a nemzetközi egyezmény alapján jogszabállyal kihirdetett RID-szabályzat tartalmazza, amely meghatározza a fuvarozásban résztvevők (feladó, töltő, fuvarozó) biztonságos szállítással kapcsolatos kötelezettségeit” – állt az OKF válaszában. A veszélyes árut szállító gazdálkodó szervezetek ismerik és alkalmazzák ezen előírásokat. A hatósági ellenőrzések célja a vasúti szállítás és a közlekedés biztonságának növelése, a kockázatok lehető legkisebbre csökkentése.
Az OKF minden veszélyes fuvart ellenőriz
A vasúti veszélyesáru-szállítás ellenőrzésére Magyarországon a katasztrófavédelem is van hatásköre és speciálisan kiképzett állománya, akiknek alapvető feladata a szigorú előírások érvényre juttatása, ezzel erősítve az élet- és vagyonbiztonságot, valamint az épített és természeti környezet károsodásának megelőzését. A katasztrófavédelem rendszeres, tervszerű ellenőrzést végez az ország valamennyi érintett pályaudvarán és a különböző telephelyeken, illetve minden évben több alkalommal tart egyidejű országos ellenőrzési akciót. Valamennyi ellenőrzés célja, hogy megelőzze, megakadályozza a szabálytalan, kockázatot jelentő veszélyes szállítmányok forgalomban való részvételét.
2016 decembere óta Kelebia, majd 2022 augusztusa óta Röszke határállomáson 24 órában folyamatosan, a többi vasúti határátkelőnél rendszeresen hajt végre a katasztrófavédelem RID-ellenőrzést, ennek eredményeként Magyarország területére nem léphet be szabálytalan veszélyesáru-szállítmány.
„A hatósági ellenőrzések tapasztalatait rendszeresen feldolgozzuk nemcsak a belső képzéseinken, hanem a vasúti szállításban érintett vállalatokat tömörítő szakmai szervezetek konferenciáin és közös munkaműhelyeken” – írta még az OKF.
A Világgazdaság rákérdezett az ellenőrzések tapasztalataira is, hiszen az előírásokat sohasem tartja be mindenki. Mint megtudtuk, a katasztrófavédelem tavaly több mint 60 ezer vasúti kocsit ellenőrzött, ebből 22 ezer szállított veszélyes árut. Ezek során az ellenőrök 2 százaléknál tártak fel szabálytalanságot, illetve intézkedtek a javításra, pótlásra. A következetes hatósági megelőzés és a szállítmányozók jogkövető magatartásának eredményeként az elmúlt években Magyarországon nagyobb, a veszélyesáru-szállítást érintő vasúti baleset nem volt.
A hatósági ellenőrzéseken tapasztalt szabálytalanságok nagyobb része adminisztratív jellegű, azonban előfordult azonnali beavatkozást igénylő eset is,
például a vasúti kocsik töltő-lefejtő szerelvényeinek kisebb tömítetlensége, a tartálykocsik elégtelen műszaki állapota vagy a megfelelő karbantartás hiánya. A tranzitban és belföldi fuvarozás legnagyobb részében a veszélyes árut a kőolajszármazékok jelentik – közölte még az OKF.
Küldöttségek jönnek, mennek
A Direkt36-ban a beruházásról megjelent belső kormányzati dokumentumokra hivatkozó állításokat hivatalból senki nem támasztotta alá, ami persze nem azonos a cáfolattal. Igaz, az alátámasztással sem azonos az a cikkbe belinkelt, április 22-i kínai újságcikk. E szerint Kovács Imre, az ausztriai ÖBB teherszállító csoportjának igazgatósági tagja (a Rail Cargo Hungaria elnöke), valamint a Kína–Magyarország Projekt magyar oldalának vezetője, Farkas Tibor, a Magyar Telekom Csoport vezető tanácsadója Sanghajban, Pekingben, Hszincsiangban és Csengtuban tárgyalt. A téma a kínai logisztikai és energiaipari vállalkozások üzleti lehetőségeinek és együttműködéseik bővítése volt. A kínai lap cikke kitér a kínai energialogisztikai ipar bővülésére, de a konkrét magyarországi tervről nem esik benne szó.
A Rail Cargo Hungária a Direkt36-nak annyit válaszolt, hogy a társaság kizárólag a vasúti árufuvarozást szervezi Kína és Kelet-Közép-Európa között a jelenleg lehetséges útvonalakon, ha a magyar és a kínai kormány megállapodik erről a projektről. A beruházásnak a Rail Cargo Hungaria nem részese. (A válaszban említett esetleges megállapodás az internetes lap szerint szeptemberre várható.)
