A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy már Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 1700–1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország és Budapest továbbra is kilóg a mezőnyből: itt az órabérek átlagban már a 2500 forintos szintet közelítik.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az átlagos órabér-növekedés éves szintű 19 százalékos szintje azt jelzi, hogy még a második negyedévben is csökkentek a reálbérek: júniusban ugyanis a KSH továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra
– hangsúlyozta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója, aki szerint ebből a szempontból most fordulóponthoz érkezett az ország. Bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke.
Az idei év elején még számos cég esetében azt lehetett megfigyelni, hogy igyekeznek késleltetni a béremelést, mára azonban a munkaerő megtartása érdekében szinte minden vállalat változtatott ezen a szemléleten. A reálbérek korábbi szintjének fokozatos eléréséhez azonban további lépésekre van szükség az év hátralévő részében. Ennek az éves szinten nagyságrendileg 25 százalékos béremelésnek a kigazdálkodása már igen sok munkáltatónak komoly fejtörést okoz.
A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg.
A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 második negyedévében átlagosan 11 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
„A szellemi munkát végző középvezetők körében az átlagbérek növekedése egyelőre jelentősen elmarad az mértékétől” – mondta Hajnal Péter, a a világ egyik vezető tanácsadó és könyvvizsgáló hálózatának, a Moore Hungarynek az ügyvezető partnere. Ebben a körben – tette hozzá – fokozottan igaz, hogy a munkáltatók nem képesek kompenzálni a pénzromlás negatív hatásait.
Ebben a szegmensben – különösen ott, ahol munkaerőhiány tapasztalható – a vizsgált időszakban megnőtt azoknak a száma, akik munkahelyváltással igyekeztek nagyobb bérnövekedést elérni. Ezt jelzi az is, hogy az elemzett mintában egy év alatt 2-ről 5 százalékra nőtt a kilépések aránya.
