A Világgazdaság érdeklődésére szinte az összes nagyobb hazai kiskereskedelmi lánc az árstopos termékek iránt megnövekedett forgalomról számolt be július utolsó hetében. Azok után küldtük el kérdéseinket a meghatározó piaci szereplőknek, hogy augusztus elsejével kivezeti a kormány az élelmiszer-árstopokat, ami az elmúlt egy év tapasztalata szerint a fogyasztói magatartást sem hagyja érintetlenül.
Egyedül a SPAR jelezte lapunknak, hogy nem érzékel megnövekedett forgalmat, a Lidl viszont azt írta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az ástopos termékek fogyását, és azon dolgoznak, hogy maximálisan kiszolgálják a vásárlókat.
A német diszkontlánc szerint a jelenlegi számok azt mutatják, hogy jelentősen élénkült az árstopos termékek iránti kereslet, főként a tartós, hosszabb távon is tárolható termékeket keresik a vásárlók, bár az elmúlt napokban a csirkemellből is érezhetően több fogyott.
Ezért, hogy minden igényt ki tudjanak szolgálni, a korábban bevezetett mennyiségi korlátozásokat továbbra is érvényben tartják.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak azt mondta, hogy egyáltalán nincs ok a pánikra, mivel a vevők nagyon széles akciós körrel találkozhatnak a boltokban.
Mi nem látjuk az okát annak, hogy felvásároljanak, ugyanis most egy a korábbinál is szélesebb körű termékcsoportból kap engedményeket a vásárló
– vélekedett az OKSZ főtitkára. Mindezt azzal magyarázta, hogy az árstop által érintett termékkör augusztus elsejétől tulajdonképpen hozzákapcsolódik a kötelező akciózásban részt vevő termékkörhöz. Ez utóbbi kapcsán két fontos változásra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a mostani akciós rend is módosul: húsz termékcsoportból hetente egy terméket kell kiválasztania a kereskedőnek, és augusztustól már nem 10, hanem 15 százalékkal kell olcsóbban árusítani. A másik, hogy az árstopos termékeknél továbbra is lesz árszabályozás, amelynek alapján a beszerzési ár átlagával kell majd számolniuk a kereskedőknek, és a nyolc árstopos termékcsoportból kettőt kell 15 százalékkal olcsóbban adniuk. Azt is jelezte, hogy folynak még egyeztetések a szaktárcákkal, hogy egyes kérdéseket hogyan kell értelmezni, ilyen például a kötelező készlettartás vagy a beszerzési ár számítási módja.
Vámos György arra is rámutatott, hogy a kötelező akciózáson és az árstopos termékeken túl vannak olyan élelmiszerek, amelyeknek tartósan csökkent az áruk az év eleji szintekhez képest. A kereskedő itt azért tud olcsóbban árulni, mert a beszerzési ár is alacsonyabb lett.
Hangsúlyozta, hogy az a kormányzati várakozás, hogy egy számjegyű legyen év végén az szerinte teljesíthető cél.
Feltettük azt a kérdést is a kiskereskedelmi láncoknak, hogy milyen árakkal találkozhatnak augusztus elseje után a fogyasztók, ám konkrétumot senki nem árult el, a Lidl üzleti titokra, a Tesco pedig a jogszabály adta keretre hivatkozott a válaszában.
Másfél évet voltak velünk az élelmiszerár-stopok
2022 februárjában lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár, így a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát a 2021 október 15-i szintre állították vissza. Majd 2022 novemberében a tojással és a burgonyával egészítette ki a kormány az árszabályozás alá eső termékek körét, amelyek esetében a kiskereskedelmi ár a 2022. szeptember 30. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi ellenértéknél nem lehetett magasabb. Az intézkedést többször kritizálta az elmúlt időszakban Magyar Nemzeti Bank, mert szerinte az ársapkák 3-4 százalékponttal megemelték az inflációt. Hogy így volt-e, azt nem tudni, mindenesetre a Világgazdaságnak megszólaló elemzők minimális inflációs hatással számolnak az augusztusi kivezetés után.
