Minden idők legmagasabb első négyhavi exportteljesítményét állította elő a magyar gazdaság, ennek az értéke meghaladta az 50 milliárd eurót, ami 12 százalékos növekedés a tavalyi brutális rekordévhez képest, így újabb nagy csúcsdöntést vetít előre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Fotó: Borsos Mátyás / Szijjártó Péter Facebook
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Külgazdasági Értekezlet nyitórendezvényén arról számolt be beszédében, hogy néhány éven belül kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, amitől egyetlen szereplő sem függetleníthette magát, így mindent újra kellett tervezni.
Mindenki érintett ebben, különösen az olyan országok, mint Magyarország, amely a világgazdaságba egy különösen mélyen beágyazódott gazdaság
– figyelmeztetett.
Rámutatott, hogy hazánk nem tartozik a legnagyobb országok közé, nincsenek jelentős energiaforrásai, a gazdasági teljesítményt alapvetően az határozza meg, ezért a magyar külpolitika egyik legfőbb feladata a külgazdasági teljesítmény folyamatos növelése, annak elősegítése, hogy a hazai cégek minél több piacon jelen lehessenek.
Közel két számjegyű lett a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya az első negyedévbenA kormányzati szektor bevételeinek a növekedése nem tudta ellensúlyozni a idei első három hónap nagymértékű költekezését. A negyedéves hiányt főként az energiacégeknek kifizetett támogatások hajtották. A bevételi sort a különadók és az miatt megemelkedett áfabevétel segítette. |
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a tavalyi fekete évben a gazdaság mesterhármast ért el: megdőlt a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordja. Utóbbival összefüggésben közölte, hogy
a kivitel értéke 142 milliárd euró volt, ami a 33. hely a globális rangsorban,
miközben Magyarország a lakosságszámot tekintve a 95. Ráadásul ez az évi 19 százalékos bővülés olyan környezetben jött létre, amikor a csak 2,7 százalékkal nőtt. Kiemelte, hogy 2010 óta megduplázódott a hazai exportteljesítmény.
Elmondta, hogy a jelek szerint a lendület az idén sem törik meg, miután a legfrissebb adatok szerint a magyar gazdaság exportteljesítménye még soha nem volt olyan magas az év első négy hónapjában, mint 2023-ban.
Meghaladta az 50 milliárd eurót, ami 12 százalékos növekedés a tavalyi rekordév számaihoz képest.
Elmondta, célként tűzték ki, hogy 2018-hoz képest 2030-ra 50 százalékkal emeljék a nemzetközi piacokon versenyképes hazai tulajdonú cégek számát, ezért összegyűjtötték azokat, amelyek egyfajta zászlóshajó-feladatot tudnak betölteni, ez lett a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program (KEPP).
A 2019-ben elindult, anyagi támogatást nem tartalmazó KEPP-hez eddig negyvenhat cég csatlakozott, miután reggel aláírták a megállapodást a H2O Konzorciummal, a HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft.-vel, a Marton Genetics cégcsoporttal, a Pureco-Tradeland Kft.-vel, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-vel és a Renner Kereskedelmi-Szolgáltató Bt.-vel.
A frissen csatlakozott hat társaság olyan, a világgazdaság szempontjából meghatározó, az emberiség égető problémáira válaszokat kereső iparágakat képvisel, amelyekben a hazai technológia a globális élvonalban van: ez a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az elektromosautó-ipar – tájékoztatott Szijjártó Péter.
