Véget ért az e-kereskedelem diadalmenete Magyarországon

Hosszú évek óta folyamatosan két számjegyű volt a magyar e-kereskedelem bővülési üteme, amelyhez a koronavírus-járvány is nagyban hozzájárult. A szektor folyamatosan meghaladta a hagyományos kiskereskedelem növekedési rátáját, azonban a 2022-es gazdasági nehézségek a korábbi években hatalmas sikereket és egyre jelentősebb rekordokat átlépő iparágat sem kerülhették el. Miközben összesített értékben a szektor továbbra is növekedést mutat, az mértékével korrigálva már egyértelműen látszik a forgalom visszaesése. 

A fogyasztók/vásárlók megfontoltabbá váltak a költéseikben, ami a piaci szereplők helyzetét és jövőbeli várakozásait is érdemben befolyásolja.

– állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A kényelmes házhoz szállítás mellett egyre jelentősebb részesedést nyernek az alternatív csomagautomaták a rugalmas átvétel folytán. S mivel egyre kiterjedtebb az infrastruktúra, a vásárlók már egyre közelebb találnak automatát, ahová a vásárlásaik kiszállítását kérhetik.

Ma már inkább csak stagnál az iparág

„A teljes belföldi kereskedelemben 2019-ben már több mint 6 százalékos részesedést birtokolt. A pandémiát megelőző technológiai fejlődés, mind pedig a szükséges infrastruktúra kiépülése együtt teremtette meg a bővülés lehetőségét, amely 2007 és 2017 között a tízszeresére növelte a szektor forgalmát” – részlezetezte Flór Nándor László, az Oeconomus külső szenior elemzője, a tanulmány írója. A magyar emberek számára az internet-hozzáférés, az elektronikus eszközök mindennapi, szinte folytonossá váló használata az életük természetes és elválaszthatatlan részévé vált a hosszú évek alatt. A pandémia idején világszerte megfigyelhető jelenség volt, hogy a vásárlók elérésének folyamatában a digitalizáció megkerülhetetlenné vált, és sok helyen három-négy éves ugrást eredményezett.

Az Oeconomus elemzéséből kiderül: a koronavírus-járvány ideje alatt az online a duplájára emelkedett. Miközben az új típusú koronavírus megjelenése előtt a hazai online kereskedelem már 625 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el a GKI Digital adatai szerint, az elmúlt pár év leforgása alatt a szektor ugrásszerűen fejlődött.

Tavaly megközelítőleg 10 százalékos mértékű bővülés azonban az inflációs szinttől elmaradt, így a kiskereskedelem egészéhez hasonlóan reálértelemben nem következett be emelkedés. Az online rendelési gyakoriság számottevő emelkedésében is tetten érhető a robbanásszerű fejlődés. Miközben a koronavírus-járvány előtt az interneten vásárló magyarok éves szinten 12-13 alkalommal vásároltak, addig 2023 év elejére ez a szám majdnem a duplájára, 21 rendelésre emelkedett személyenként. 

Ma már csaknem négymillió ember vásárol hazánkban a webshopokról. Összességében az elérhető aktív webáruházak száma 32 ezer körül alakul.

A KSH adatai azt mutatják, hogy 2021-ben már mintegy 5200 cég vett részt csomagküldő, internetes kiskereskedelemben, és együttesen 1330 milliárdos forgalmat értek el. A piac koncentráltságát jól tükrözi, hogy a legnagyobb, a nemzetközi szinten is jelen levő cégek dominálják a magyar lista elejét. A GKI Digital összeállításából kiderül, hogy 2022-ben a top 15 e-kereskedelmi cég együttesen 565 milliárd forintnyi bruttó forgalmat generált. Éves szinten ezeknek a szereplőknek a forgalma 9 százalékkal emelkedett, a teljes iparági növekedésnél közel 1 százalékkal alacsonyabb ütemben.

Az utánvét lehetőségéhez a magyarok továbbra is ragaszkodnak

Az élelmiszer-házhozszállítás a lezárások egyik legnagyobb nyertese lett: lényegében berobbant, már 2020-ban megközelítette a 77 milliárd forintos összesített forgalmat. Ha az e-kereskedelmen belül kizárólag csak a napi fogyasztási cikkek területét vizsgáljuk, akkor a sorrendben a Tesco, a Kifli.hu és az Auchan állhattak akkoriban a dobogó legfelső fokaira. A Covid miatt az elektronikus fizetési forgalom térnyerése felerősödött, ugyanakkor az utánvét lehetőségéhez a magyarok továbbra is szorosan ragaszkodnak.

Az e-kereskedelemmel mindig is együtt járt a házhoz rendelés, illetve a csomagátvételi pontok használata, de az utóbbi években egyre népszerűbbé válnak hazánkban is a csomagautomaták. Miközben 2021-ben 800 új csomagautomatát helyeztek üzembe Magyarországon, addig 2022-ben ennek több mint négyszeresét, összesen 2640 darabot. Ennek a bővülésnek az eredményeként 2023 februárjában már több mint 3800 darab ilyen berendezés üzemelt az országban. 

Tarolnak a csomagautomaták 

Az újonnan megjelenő csomagátvételi mód 2022-ben a GKI Digital felmérésében már a második legnépszerűbb volt a magyar vásárlók körében, 16 százalékkal az első helyen álló házhoz szállítás mögött, amely 72 százalékkal részesedett. A Packeta célkitűzése szerint például idén Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózatát kívánja létrehozni. A vállalat már 2022-ben is robbanásszerűen növekedett, hiszen az év eleji 29-ről 800-ra bővítette az automatáinak a számát, miközben 1,6 millió csomagot kezelt.

Mindez jól mutatja, hogy a vásárlói igények, illetve szokások a csomagok átvételének módját tekintve is átalakulóban vannak. A csomagautomaták bár fix ponthoz kötöttek, mégis a rugalmas átvételi lehetőség miatt kedvező értékajánlatot tudnak nyújtani. Ráadásul ennek az átvételi lehetőségnek a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint a házhoz rendelés. Mind a csomagfeladás, mind pedig átvétel esetében az automaták országos átlagban a második legnépszerűbb lehetőségnek számítanak. A Foxpost Box Index felmérése szerint 2022-ben a megyei jogú városokban a vásárlók már az automatákat részesítették előnyben a futárcégekkel szemben, Budapesten pedig lényegében fej fej mellett áll a két lehetőség. Az eddig telepített berendezések elsősorban az ötezer főnél nagyobb településeken érhetők el. Minél nagyobb lefedettséggel rendelkeznek majd a csomagautomaták, várhatóan annál inkább népszerűvé válik a csomagátvétel ezen módja.