Szokatlanul nagymértékben csökkenhetett a múlt hónapban az ami két tényezőből fakad: egyrészt a tavalyi évi magas bázisból, mivel az elmúlt év júliusában egy hónap alatt több mint 2 százalékkal drágult a fogyasztói kosár, másrészt a most júliusban várható némi árcsökkenésből. A 0,1 százalékos defláció elsődleges motorja az élelmiszerek áresése lehetett – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb inflációs adatokat, ebből az alkalommal kérdeztük a szakértőket.
A múlt hónap fontos mérföldkő lehetett az infláció elleni harcban, az egy számjegyű cél elérésében:
a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzői konszenzus alapján tavaly szeptember óta először kerülhet 20 százalék alá a fogyasztói árak emelkedése, emiatt éves alapon 17,7, havi alapon pedig 0,1 százalékos lehet az infláció mértéke.
Júniusban még éppen 20 százalék fölött volt a pénzromlás, ám azóta több minden történt, ami egyszerre segítette vagy épp tompította az infláció csökkenését.
Az élelmiszerárak le-, az üzemanyagárak felfelé húzták az inflációt
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője – aki 18,4 százalékos becslésével a legpesszimistább – azt mondta lapunknak, hogy idén a mostani adatot volt a legnehezebb előre jelezni. Szerinte is biztos, hogy az éves alapú pénzromlás üteme csökkent, de annak alakulását három tényező egyszerre határozta meg:
- a versenyhivatal árösszehasonlító oldala jelentősen fokozta a kiskereskedelemben a versenyt, és ez mintegy fél százalékponttal mérsékelhette az inflációt.
- Ugyanennyivel növelhette viszont az üzemanyagárak emelkedése, amiben egyaránt szerepet játszott a forint gyengülése, illetve az olajárak emelkedése.
- A csomagolóanyagok esetében felfelé módosíthatta a kiterjesztett gyártói felelősség, amelynek mértéke jóval meghaladja a korábbi környezetvédelmi termékdíjat. Ennek inflációs hatása kérdéses, nagyban függ attól, hogy a vállalkozások ezt a terhet mennyire és milyen fokozatosan hárítják át a fogyasztókra (itt meglehetősen szélsőséges becslések is napvilágot láttak).
Az elemző szerint a magas árak lépcsőzetes bázisba kerülése, a tavalyinál jóval alacsonyabb energiaárak, a gyenge belső kereslet, a mérsékeltebb külső infláció, valamint az erősebb verseny lehetővé teszik az infláció fokozatos lassulását. Ez az elmúlt hónapokban nemcsak azt jelentette, hogy nem nőttek annyira gyorsan az árak, hanem több termék esetében mérséklődtek is.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője lapunknak küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy júliusban egy érdemi dezinflációs ugrás várható, a 20 százalék feletti szintről közel 3 százalékponttal lassulhat az éves pénzromlási ütem. Ebben az említett magas bázison túl az is szerepet játszhat, hogy az élelmiszer-infláció havi szinten 2 százalékponttal csökkenhet. Szerinte az alapfolyamatok megerősíthetik, hogy a dezinfláció egyre kiterjedtebbé válik.
Tovább gyorsulhat a dezinfláció a következő hónapokban
Ahogy megírtuk, júliusban valami tényleg megindulhatott, mert a kormány is úgy számol, hogy a következő hónapokban 2-3 százalékponttal mérséklődik az infláció, ilyen ütemmel pedig akár már októberben egy számjegyű lehet a drágulás. Ezzel együtt nagy kérdés, hogy mi lesz az üzemanyagárakkal, és miképp alakul a forint árfolyama, ezek ugyanis mind befolyásolják az infláció alakulását. Virovácz Péter szerint az élelmiszerek áresését az üzemanyagok jelenlegi drágulása túlkompenzálhatja, ahogyan a forint újbóli gyengülése is kedvezőtlenül hathat az árszínvonal változására. A szolgáltatások esetében pedig a bérek folytatódó emelkedése és a szezonalitás lehet a legfontosabb hajtóerő.
Összességében azonban olyan lényeges kockázatot nem látok, amely felülírná az év végére vonatkozó egy számjegyű várakozást. Sőt, szerencsés esetben – a forint erősödése és a nyersanyagok árának csökkenése révén – akár már októberben is meglehet a 10 százalék alatti mutató
– jelezte a szakember. Hozzáfűzte: jelenleg nagyobb biztonsággal állítható, hogy egy hónappal később, novemberre már érdemben ez alatt lesz.
Hasonló forgatókönyvre számít Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior makrogazdasági elemzője is, aki úgy véli, az egy számjegyű infláció újabb sokkok nélkül már novemberben elérhető lehet. Felfelé mutató kockázatot leginkább a hazai fizetőeszköz gyengülése jelentene – közölte.
Nincs könnyű helyzetben a jegybank
Virovácz Péter úgy gondolja, a jegybank kamatpályáját, illetve az előrevetített lazítási ciklust nem befolyásolja majd a júliusi adat. Annál inkább érdemes lesz figyelni a forint árfolyamának alakulását. „Amennyiben folytatódna a forint trendszerű alulteljesítése a régiós fizetőeszközökkel szemben, előbb-utóbb elérhet egy olyan szintet, amely veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljainak elérését. Ugyanakkor nincsen jól körülhatárolható indok, amit kezelve visszafordítható lenne a forint árfolyama. Sok kisebb tényező és inkább hiedelmek, sem mint adatok vezérlik a gyengülését. Pont ez teszi rendkívül nehézzé és kockázatossá azt, hogy pontosan hogyan is kellene vagy lehetne erre reagálnia a jegybanknak” – magyarázta az elemző.
