A jelenleg várt inflációs pálya mellett augusztusban nőhetnek először a reál átlagbérek Magyarországon – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Tavaly szeptember óta folyamatosan csökken a fizetések vásárlóereje, hiába ugyanis a dinamikus, 15–17 százalék közötti béremelkedési ütem, ha az eközben konstans 20 százalék fölött tartózkodik, mint legutóbb júniusban, amikor még mindig ennek határán billegett.
Júliusban azonban minden becslés szerint már átlépheti a 20 százalékos határt, ami fontos mérföldkő lesz mind az inflációs folyamatokat, mind a reálbéreket illetően. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes különválasztani a versenyszférát a költségvetéstől és a nonprofit szektortól.
Az alkalmazottak 72 százalékát foglalkoztató versenyszféra esetében májusban 20 százalékkal nőtt az átlagkereset, ezért szerinte ott akár már júliusban is nőhettek a reálkeresetek a várt 18,4 százalékos infláció mellett.
A kormányzati prognózisok augusztusra már 15 százalék körüli inflációs ütemről szólnak, tehát akkor jó eséllyel ismét többet érhet a fizetésünk. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden ágazatban és szakmában egyszerre következik be a fordulat, mindenesetre a legfontosabb tényező az infláció fokozatos mérséklődése, amely 2-3 százalékpontos havi csökkenésével októberben már 10 százalék alatt lehet . Ráadásul a szakember szerint a bérek emelkedését egyszerre több tényező is hajtja. A év eleji emelkedése mellett szerepet játszik benne a munkaerőhiány is, amelynek mértéke enyhült ugyan az utóbbi időszakban, de több területen továbbra is jelentős. A béremelkedés gyorsulása ugyanakkor azt mutatja, hogy az inflációnak is van szerepe a bérfolyamatokban. Szerinte a munkavállaló jogos elvárása, hogy fizetésének reálértéke ne csökkenjen, s ezt igyekszik is kiharcolni a bértárgyalásokon. Ez azonban nem azt jelenti, hogy beindult volna az ár-bér spirál Magyarországon, a jegybank sem látja ennek jelét.
Két év átlagában stagnálhat a fizetések értéke
Öröm az ürömben, hogy tavaly 2,6 százalékkal nőtt a reálkereset értéke idehaza, amit nem sok ország mondhatott el magáról, rajtunk kívül az EU-ban csak Bulgáriában emelkedett a fizetések értéke.
A régiós országok közül Csehországban 9,8, Lengyelországban 1,4, Romániában 0,2, míg Szlovákiában 5,3 százalékkal csökkent az átlagos kereset vásárlóereje, de az EU egészének átlagában is 4,5 százalékkal.
Ami az idei első negyedévet illeti, Magyarországon 11,7 százalékkal mérséklődött az átlagkereset reálértéke. Ugyanakkor az adatokat a tavalyi év elején, a munkavállalók kis hányadának kifizetett 6 havi fegyverpénz jelentősen torzítja. Csehországban sem történt másként, ott 10,4 százalékkal esett a keresetek értéke. Lengyelországban 5,4 százalékos, Szlovákiában pedig 7,3 százalékos csökkenést mértek az év első három hónapjában, Romániában minimálisan, 1,2 százalékkal nőttek ugyanakkor.
Az idei év egészére vonatkozóan 15,5 százalékos átlagbér-emelkedést valószínűsítünk, a 18,3 százalékos éves átlagos infláció mellett ez 2,3 százalékos reálbércsökkenésnek felel meg. Így tehát a két év vonatkozásában a fizetések értékének stagnálását, minimális növekedését mutathatják az adatok
– emelte ki Molnár Dániel.
A közeljövő már jobban néz ki
Ennél is fontosabb, hogy 2024-ben – miközben az infláció már tolerálható sávba, 5-6 százalékra süllyed – fennmaradhat a 10 százalék feletti bérdinamika az elemző szerint. Ezt az idei, éves átlagban magas áremelkedésből következő inflációs várakozások is biztosítják, de persze jelentős szerepe lesz a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének is. A béremelések kigazdálkodását segítheti egyrészt az infláció, amely várhatóan jövőre sem tér még vissza a jegybanki célsávba, valamint az alacsonyabb energiaárak miatti költségcsökkenés. Fontos persze emellett, hogy javuljon a vállalatok termelékenysége is, itt viszont problémát okozhat, hogy a magas kamatkörnyezetben nehéz az ehhez szükséges forrásokat előteremteni – magyarázta Molnár Dániel.
