Kedvező fordulat előszelét látják a kiskereskedelmi adatokban az elemzők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idén júniusban a hazai kiskereskedelem forgalmának volumene – erős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 7,8, naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakában mérthez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint.
A kiskereskedelem júniusi teljesítménye meglehetősen komoly pozitív meglepetést hozott, ezzel ellensúlyozva az iparban látott negatív meglepetést
– emelte ki kommentárjában Virovácz Péter. Az ING szenior elemzője szerint ez annak tudható be, hogy rendkívüli mértékben erősödött a nem élelmiszerüzletek forgalmának teljesítménye. A havi alapú 2,5 százalékos növekmény kirívónak számít, hiszen legutóbb 2022 februárjában volt ennél nagyobb mértékű havi alapú bővülés ebben a szegmensben.
Virovácz szerint azt nehéz megállapítani, hogy ez egy trendforduló kezdete, vagy sem, hiszen az elmúlt három évben kétszer is azt tapasztalhattuk, hogy júniusban meglepően erős volt a nem élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye. Ez egyfajta újonnan kialakuló szezonalitást sejtet a szakértő szerint.
Az infláció fékeződésével és a szeptembertől várhatóan újra emelkedő vásárlóerővel párhuzamosan megindulhat a lassú, trendszerű fordulat a kiskereskedelemben
– foglalta össze az ING szakértője, hozzátéve, hogy ez ugyanakkor már aligha tudja a 2023-as év egészét megmenteni, azaz egyértelműen visszaesésre számít a teljes éves teljesítményt tekintve.
Ha nem is támadt még fel a kiskereskedelmi forgalom, de legalább éledezik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az éves alapú visszaesés jelentős része az üzemanyag-forgalomból származik, melynek csökkenése 24,2 százalék volt az ársapka jelentette magas bázis miatt
– írta a kiskereskedelmi adat kapcsán Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Úgy látja, hogy a forgalom normalizálódásának megkezdődésében szerepet játszik a reálkeresetek lassabb csökkenése is, mivel az infláció mérséklődik, és májusban a béremelkedési ütem is gyorsult, így a háztartások többet költhettek júniusban, mint az előző hónapban.
Regős szerint a reálbérek alakulása a következő időszakban is kulcsfontosságú lesz a kiskereskedelem szempontjából, az infláció lassulásával a forgalom éves alapú volumenindexe kedvezőbbé válhat,
a pozitív tartományba azonban az üzemanyagok okozta magas bázis miatt csak az év vége, jövő év eleje felé kerülhet.
Ugyanakkor az élelmiszer-forgalom volumene már szeptemberben meghaladhatja az egy évvel korábbit. A friss adatok alapján a fogyasztás a második negyedévben is negatívan befolyásolhatta a GDP-t.
Suppan Gergely úgy véli, hogy a magas infláció és a háztartási energiaáraknak az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára nagymértékű emelkedése okozza a kiskereskedelmi forgalom visszaesését.
A tudatosabb és óvatosabb vásárlásokat tükrözi, hogy az árbevétel növekedése elmarad a bérdinamikától, valamint a volumen csökkenése a reálbérek csökkenésétől, ami arra utal, hogy a háztartások a megtakarításaikat vagy a más szolgáltatásokra fordított kiadásaikat növelik
– tette hozzá az MBH Bank vezető elemzője.
A szakember éves szinten 6 százalékos visszaesést prognosztizál.
Suppan Gergely szerint az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést. A közelmúltban bejelentett, az élelmiszerek egyre szélesebb körére vonatkozó árcsökkentések és a kiskereskedelmi akciók is hozzájárulhatnak a forgalom élénküléséhez és a vásárlók visszacsábításához.
