Ijesztően hangzik ugyan, hogy feltámadt a koronavírus-járvány, csak nem teljesen igaz: Magyarországon is megjelent ugyan az Eris variáns, de miután rákérdeztünk a helyzetre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, megnyugtató válaszokat kaptunk: régóta nincs járvány, és korlátozásokra sincs szükség.
Fotó: Shutterstock
Mindig gyorsan terjednek a (rém)hírek, ráadásul az egész világot fél térdre kényszerítő koronavírus-járvány nyomán pláne fogékony az ember az egészségügyi balsejtelmekre és értesülésekre. Ezekből van is szép számmal, hiszen csak a napokban szedtek ki élő férget egy nő agyából, csipkednek a tigrisszúnyogok, és valóban megjelent nálunk is a Covid legújabb variánsa.
Mit kell tudni az Erisről?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ számolt be az Eris megjelenéséről pénteken, jelezve, hogy a Nemzeti Biztonsági Laboratórium humán megbetegedésekből új generációs szekvenálási módszerrel azonosította a koronavírus új variánsát.
Ez hivatalosan a SARS-CoV-2 EG.5 nevet kapta, ám sokkal inkább Erisnek hívják a viszályt és veszekedést megtestesítő, apa nélkül született görög istennő után.
A múlt heti jelentés szerint az Erishez köthető megbetegedések száma nő az egész világon: észlelték már a kontinensünkön túl Amerikában, Indiában és Kínában is,
továbbá Európában és az Egyesült Királyságban kiadja az összes megbetegedés 10, az ázsiai eredetű megbetegedések 20 százalékát. Az Egészségügyi Világszervezet fel is emelte a „figyelmet igénylő változatok” kategóriájába.
Fotó: Shutterstock
A rossz hír, hogy pont abban áll az Eris lényege, hogy gyorsabban fertőz, mint a közelmúlt variánsai. A jó viszont, hogy a szakértői közmegegyezés szerint sokkal enyhébb tüneteket vált ki, a súlyos megbetegedés kialakulásának a veszélye igen alacsony. A potenciális kellemetlenségek sora persze hosszú, a leginkább influenzaszerű jelek közül előfordulhatnak ugyanis a következők:
- fejfájás
- gyengeség
- izom- és ízületi fájdalom
- láz
- orrfolyás
- torokfájás
Pánikra azonban semmi ok, ezt támasztják alá az adatok is, hiszen leginkább stagnál a hazai koronavírus-helyzet, bizonyos részszámok növekedése pedig betudható a szezonalitásnak.
Mit súgnak az adatok?
A legutóbbi, teljességgel feldolgozott időszak, az esztendő 33. hetének (augusztus 14–20.) kimutatása alapján például háromheti enyhe emelkedés után már csökken a szennyvíz koronavírus-koncentrációja, ami a legfőbb indikátora a várható megbetegedéseknek.
A kormányzati honlap szerint „a szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag országos átlagkoncentrációja újra csökken. Tendenciát tekintve a legtöbb helyszínen stagnálás tapasztalható. Emelkedés Békéscsabán és Debrecenben látható, míg csökkenés jellemző Kecskeméten, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben. A koncentráció Szolnokon az alacsony, Budapesten és a Budapest környéki agglomerációs településeken, valamint Pécsett az emelkedett, a többi 16 településen pedig a mérsékelt kategóriába sorolható.”
Fotó: Shutterstock
A 33. hét járványügyi tájékoztatója sem adott okot aggodalomra, amely a nyugat-nílusi lázról tett ugyan említést, de e tekintetben is csak nyolc nyilvántartásba vett esetet említett. Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese, Nagy Sándor pedig már azt is cáfolta, hogy ne adhatnának vért Budapest XVI. és XXII. kerületében és Szegeden azok, akik kapcsolatba kerültek a tigrisszúnyoggal.
Ráadásul itthon nem is az ázsiai tigrisszúnyogban, hanem a dalos szúnyogban, azaz a közönséges szúnyog egyedeiben mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, ám ez szintén csak enyhébb és ugyancsak influenzaszerű tüneteket okoz.
Mi a legjobb védelem?
Mindenesetre a biztonság kedvéért kértünk egy friss koronavírus-helyzetjelentést a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól, arra keresve választ, hogy
- az Eris miben és mennyire más a korábbi variánsokhoz képest?
- Milyen lehet a terjedés időbeni lefolyása, mennyire lényeges a szezonális hatás?
- Van-e szükség bármilyen óvintézkedésre, például új oltásra, vagy csak a megszokott, józan ész szerinti védekezésre?
A központ szerint „az Eris variáns fertőzőképessége és terjedési sebessége feltételezhetően nagyobb, mint a korábbi variánsoké, de a súlyos megbetegedés kialakulásának veszélye alacsony, a megbetegedés tünetei a többi omikron-variánshoz hasonlóan enyhék”.
A válasz legfontosabb, egyben legmegnyugtatóbb szakasza pedig ez:
Magyarországon hosszú ideje nincs járvány, a Covid–19-fertőzések döntő többsége sporadikusan fordul elő. Az oltás továbbra is a legerősebb védelem megbetegedés ellen, a lakosság átoltottsága magas, és az oltás továbbra is felvehető. Korlátozásokra nincs szükség.
