Az leküzdése és a bérek emelése – a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint ez szükséges ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom ismét növekvő pályára álljon.
Regős Gábor kiemelte, hogy a háztartások vásárlóerejét növelni kell,
akár az év vége felé pótlólagos béremelésekkel.
Az elemző a szerdai kiskereskedelmi forgalmi adat alapján azt prognosztizálta, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben éves alapon még visszahúzza a gazdasági teljesítményt, negyedéves alapon azonban lehetséges a növekedés. Ehhez azonban elengedhetetlenek a fenti feltételek. Ugyancsak fontos a fogyasztói bizalom helyreállása is, hiszen a kiskereskedelmi forgalom csökkenése jelentősen visszaveti a hazai ipar termékei iránti keresletet is. Szerinte a fogyasztás legkorábban az év végén vagy a jövő év elején növekedhet éves alapon a bázisidőszaki magas üzemanyag-forgalom kifutásával. A teljes képhez egyébként hozzátartozik, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése nem magyar jelensége, igaz, ennek hazai mértéke meghaladja az uniós átlagot (1,6 százalékkal júniusban).
Mint ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a kiskereskedelmi forgalom júliusban mind éves, mind havi alapon csökkent. Regős Gábor ennek kapcsán jelezte, hogy a havi 0,2 százalékos mérséklődés minimálisnak tekinthető, ráadásul az éves alapú visszaesés mértéke az előző hónapokban tapasztaltnál kisebb, 7,6 százalékot tett ki. Az alapvetően rossz, de legalább nem romló folyamatokban nyilvánvalóan szerepet játszik a bázishatás is.
Egyrészt az ársapka miatt tavaly kiemelkedően magas üzemanyag-forgalom (amelynek volumene 20,5 százalékkal csökkent), másrészt pedig a tavaly tavaszi kormányzati transzferek nyomán magas fogyasztás (amelyek hatása azonban fokozatosan kifut). Mindezt megfejeli, hogy éves alapon csökkenti a fogyasztást a reálbérek mérséklődése, illetve a háztartások alacsonyabb vásárlókedve. Az viszont némi pozitívum, hogy az élelmiszerboltok forgalma júliusban 4,1, míg a nem élelmiszerüzleteké 5,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, vagyis
ezeken a területen már nem láthatók olyan drámai visszaesések, mint az év első felében.
A nem élelmiszerforgalom alakulásából viszont jól látszik, hogy a háztartások a nem létfontosságú vásárlásokat még mindig halasztják. Mintegy 11 százalékkal kevesebb műszaki cikket és 16 százalékkal kevesebb bútort vettek, mint egy évvel korábban.
Nyugtalanító a helyzet a boltokban: nem vásárolnak eleget a magyarok, de legalább összeomlás sincsA KSH közölte a júliusi kiskereskedelmi forgalmi statisztikát. Éves bázison a csökkenés üteme kedvező pályára állt, havi alapon azonban megint minimális esés állt be. Már csak az a kérdés, milyen folyamatok húzódnak meg a háttérben. |
