A fővárosi vezetés ismét tárgyalóasztalhoz ült a bankokkal – erről az általános főpolgármester-helyettes beszélt csütörtökön egy háttérbeszélgetésen. Kiss Ambrus azt mondta, erre azért van szükség, mert egy összességében 55 milliárd forintos tételnél látszik arra esély, hogy nem érkezik be a főváros 2023-as költségvetésébe, pedig számoltak vele.
Ez az összeg alapvetően négy elemből tevődik össze. A városháza számol
- egy 10 milliárdos kormányzati rezsitámogatással,
- a 16,6 milliárdról szóló fejlesztési hitelkérelmük kormányzati jóváhagyásával,
- a Lánchíd felújítása kapcsán 6 milliárd kormányzati résszel,
- illetve, hogy a szolidaritási ügyében indított perben a bíróság nekik ad igazat, így 22 milliárd forint a főváros kasszájában marad.
Csakhogy ezek egytől egyig olyan tételek, amelyek teljesülése merőben bizonytalan. A Lánchíd 6 milliárdjáról régi vita van a budapesti vezetés és a kormányzat között, az utóbbi ugyanis azzal érvel, hogy csak akkor járna, ha az átkelő eredeti forgalmi rendje visszaáll. Csakhogy Karácsony Gergely főpolgármester a budapestiek véleményére hivatkozva az autósforgalmat nem engedélyezi a Lánchídon. A szolidaritási adó ügyében indított perben pedig a bíróság első fokon nem a fővárosnak ítélt. Az eljárás most másodfokon van.
A budapesti költségvetés esetlegességét érzi a városvezetés is,
ezért is kezdeményeztek újabb tárgyalásokat a pénzintézetekkel.
Kiss Ambrus az mondta, hogy egy pénzügyi instrumentum létrehozásáról egyeztetnek, amely lehetővé tenné, hogy a kifizetéseiket 2024-re csúsztassák át, így elkerülnék, hogy a legrosszabb esetben 55 milliárd forintnyi pénzforgalmi hiánnyal nézzenek szembe, amivel nem tudna talpon maradni a város. Magyarán faktorálásról van szó, hogy a városvezetés pénzügyi likviditást érjen el. Az más kérdés, hogy ennek ismét bődületes, milliárdos kamatkiadása lenne. Kiss Ambrus ugyanakkor bízik benne, hogy a kormányzati pénzek megérkeznek, és a támogató döntések megszületnek.
Mennyi pénze van Budapestnek?
Szeptember 15-ig kellett elutalniuk a cégeknek az iparűzésiadó-előleget. Hogy mennyi pénz érkezett be, az majd csak októberben derül ki, ugyanis jelenleg is érkeznek még be utalások. Kiss Ambrus azt elárulta, hogy jelenleg a főváros 39,7 milliárd pluszban van, augusztus végéig pedig 141,4 milliárd forint ipa folyt be a városházához. Azt is jelezte, hogy a BKK által tavaly felvett 24 milliárdos hitelt visszafizették. A működési kiadásaik augusztus végéig elérték a 203 milliárd forintot, a működési bevételeik pedig a 193 milliárdot. A kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 19 százaléka a szolidaritási adóra, 9 százaléka pedig kamatra ment el.
A budapesti túlélő program folyamatban van, enélkül a nyár végére mínusz 76 milliárd forint lenne a fővárosi folyószámlahitel. Ezt nem bírták volna el, ezért a rendszerváltást követő időszak legnagyobb likviditási programját vezényelték le. Lényegében átstrukturálták a kifizetéseket.
Továbbra is fizeti a szolidaritási adót Budapest
Bár pert indítottak, és azt is kérték, hogy a bíróság állapítson meg azonnali jogvédelmet, a főváros változatlanul mintegy havi 4 milliárd forint szolidaritási adót fizet a központi költségvetésbe. Igaz, nem önként. Az azonnali jogvédelemről a bíróság mindeddig nem döntött, így az államkincstár ekkora összeget inkasszál a főváros számláján minden hónapban. Eddig mintegy 39 milliárd forintnyi szolidaritási adót fizetett be Budapest. Kiss Ambrus ezt úgy kommentálta, hogy „az állam tehát ott tart, ahol szeretett volna”.
Egy fotó, ami megmutatja, mi a baj a budapesti közlekedéssel – egymás hegyén-hátán álló autók, tök üres kerékpársáv, dugóban álló buszokÚjabb idegborzoló közlekedési változás lépett életbe Budapesten. Az egyik legforgalmasabb csomópontban megszüntették a buszsávot, amelyből parkolókat és kerékpársávot csináltak. |
