A központi költségvetés részletes augusztusi adatai ugyan kedvezőtlen képet festenek, ám végre látható a fény az alagút végén – jelentette ki a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője példaként említette, hogy az állampapírhozamok érdemben csökkennek, a fokozatosan beindul, a rezsivédelem pedig várhatóan kisebb összeget emészt majd fel, mint tavaly. „Ezzel együtt is nagyon fontos az uniós források mielőbbi megérkezése. Az ESA-hiányt ez közvetlenül nem befolyásolja, azonban érdemben hozzájárulhat a gazdasági növekedés dinamizálásához” – tette hozzá.
Augusztusban a költségvetés pénzforgalmi hiánya megközelítette a 358,4 milliárd forintot, és bár a nyolcadik hónap jellemzően deficites – az elmúlt 18 évben csak kétszer fordult elő, hogy a költségvetés a bevételeinél kevesebbet költsön, a hiány az esetek felében a 100 milliárd forintot is meghaladta –, a mostani adat így is negatív rekordot jelent.
Költségvetési kép: nem jó, de nem is tragikus
A nyolchavi halmozott hiány 3298,7 milliárd forintra emelkedett, elérve az éves előirányzat 97 százalékát. Molnár Dániel megjegyezte, ez – habár jelentős eltérések vannak a pénzforgalmi és az ESA-hiány számítása között – erőteljesen mutatja a Varga Mihály által már bejelentett 3,9 százalékos kormányzati hiánycél felülvizsgálatának szükségességét. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint mindenesetre a törvényben rögzített 3,9 százalék helyett 5,2 százalék lesz a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság ugyanakkor még így is 70 százalék közelébe süllyed az év közepén mért 75 százalékról.
Első ránézésére a költségvetés helyzete nem tragikus, a bevételek nyolc hónap alatt 20,1 százalékkal, míg a kiadások 19,4 százalékkal növekedtek, azonban annak szerkezete kedvezőtlen
– jelezte az elemző.
A bevételi oldalon a gazdálkodó szervezetek befizetéseit emelte ki, főképp az extraprofitadónak köszönhetően: a nyolc különadóból augusztusig már több mint 1040 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, szemben az egy évvel korábbi 379,1 milliárd forinttal.
A munkát terhelő adókat tekintve társasági adóból 38,3 százalékkal, kisvállalati adóból 27,8 százalékkal folyt be több, míg a személyi jövedelemadóból származó bevételek 62,3 százalékkal, több mint 1000 milliárd forinttal emelkedtek, amelyben a tavalyi, családoknak járó bázishatása játszott szerepet. Ugyanakkor Molnár Dániel kiemelte, még enélkül is, csak a befizetéseket nézve 157,8 milliárd forinttal emelkedtek a kormányzat szja-bevételei, elsősorban a magas bérdinamika és a foglalkoztatás bővülése nyomán. Ennek tudható be a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból befolyó összegek 14,8 százalékos növekedése is.
Az sem segít már az áfabevételeken
A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében ennél kedvezőtlenebb a kép. A jövedékiadó-bevételek 8,6 százalékkal nőttek, amelyben közrejátszott, hogy az üzemanyagoknál az adókulcsemelés ellensúlyozni tudta a visszaeső kereslet bevételcsökkentő hatását.
Az áfabevételek esetében viszont csak minimális, 0,1 százalékos növekedés történt nyolc hónap alatt.
A Makronóm Intézet szakértője úgy véli, emögött az áll, hogy míg az áfabefizetések 8,1 százalékkal nőttek, a kiutalások ennél gyorsabb, 18,2 százalékos ütemben bővültek. Vagyis, hiába a 22 százalékos nyolchavi infláció, a fogyasztás visszaesése ellensúlyozza annak bevételnövelő hatását.
Ezzel szemben a kiutalások növekedése visszatükrözi, hogy a magyar gazdaság problémái a belső keresletből fakadnak: miközben a külpiacokra termelő, elsősorban ipari vállalatok többletbevételre tesznek szert, amelynek áfatartalmát külföldön fizetik meg, idehaza a beszerzéseik után ők is igényelhetnek vissza áfát.
Csordogálnak az de lassabban a vártnál
Augusztusban a költségvetésnek 238,3 milliárd forint uniós bevétele keletkezett, amely idén a második legnagyobb havi összeg, ezzel a nyolchavi teljesülés 1040,9 milliárd forintra emelkedett. Ez éves alapon 40,9 százalékos növekedést jelent, azonban az előirányzatnak még mindig csupán a 46,4 százalékát jelenti.
Tehát, bár továbbra is csordogálnak az uniós források az agrártámogatásokkal és a korábbi ciklus kifizetéseivel, annak üteme érdemben elmarad a korábban várttól, amely a pénzforgalmi hiány mellett a gazdasági teljesítményre és a beruházásokra is kihatással van
– mutatott rá Molnár Dániel. Többek között erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is a legutóbbi Kormányinfón.
A kiadási oldal megugrásában az egyedi és normatív támogatások játszanak jelentős szerepet, itt augusztusig közel 1845 milliárd forint kiadás teljesült, a megelőző évi megközelítőleg ötszöröse. Legnagyobb részét, 1085,1 milliárd forintot a rezsivédelmi kiadások tették ki, ám a remények szerint az idei alacsonyabb energiaárak miatt a tél közeledtével sem szaladnak majd el a tavalyihoz hasonlóan a rezsivédelmi kiadások.
Még nem ért ide Matolcsy Györgyék lazítása
A lakástámogatásokra fordított kiadások 1,4 százalékkal csökkentek az tavaly év végi megszüntetése és annak áthúzódó hatása nyomán, miközben a családtámogatások 4,9 százalékkal, az önkormányzatoknak nyújtott támogatások pedig 9,6 százalékkal bővültek.
„Az uniós programok kiadásai nyolc hónap alatt 19,2 százalékkal alacsonyabb szinten teljesültek, mint tavaly, azonban több mint 1800 milliárd forintos szintjük így is 773 milliárd forintot magyarázott a költségvetési hiányból” – tette hozzá az elemző.
Érdemben megugrottak a kamatkiadások is, 1718,3 milliárd forinton teljesültek, 55,1 százalékkal az egy évvel korábbi szintjük felett,
amelynek oka értelemszerűen az emelkedő kamatkörnyezet. Itt a folytatódó jegybanki lazítás hatása csak lassan gyűrűzik be. A nyugdíjbiztosítási alap kiadásai éves bázison augusztusig 22,4 százalékkal nőttek az emelések nyomán, miközben az egészségbiztosítási alap kiadásai 7,5 százalékos növekedést mutattak.
