Közzétette a szeptemberi inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank, amelynek sarokszámait már kedden, a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után ismertette Virág Barnabás alelnök.

Az inflációs jelentések közül talán a legfontosabb a szeptemberi, a jegybank ekkor a harmadik negyedéves adatok birtokában tud előrejelzést adni a gazdasági folyamatokról, és ezek alapján dönt többek között a nyugdíjkorrekció mértékéről is a kabinet.
Épp ezért érdekes fejlemény, hogy az MNB szerint az idei egész éves költségvetési hiány a törvényben rögzített 3,9 százalék helyett 5,2 százalék lesz, a GDP-arányos államadósság ugyanakkor szerintük még így is 70 százalék közelébe süllyed az év közepén mért 75 százalékról.
Azt már korábban lehetett tudni, hogy a költségvetés pénzforgalmi hiánya augusztus végére elérte a 3299 milliárd forintot, ami az előirányzat 97 százaléka, és az ÁKK frissített finanszírozási tervében szereplő mintegy 4100 milliárd forintos pénzforgalmi hiány 80 százaléka. A jegybank által publikált előzetes pénzügyi számla adatok alapján az első féléves eredményszemléletű hiány a féléves GDP 7,3 százaléka volt.
Bár a 2024-es deficitcélon nem változtattak, azt azonban jelzik, hogy a következő évek bázisát képező idei makrogazdasági folyamatok és a költségvetési adatok alapján a 2024–2025-ös hiánycélok elérését szintén kockázatok övezik. Így 2025-ben a hiány költségvetési célnak megfelelő 1,9 százalékos szintre történő mérséklődéséhez a GDP-arányában közel 2 százalékos elsődleges többlet lehet szükséges.
Magasabb alacsonyabb növekedés
A jegybank szerint az inflációban tapasztalható átárazások már megfelelnek a historikus átlagnak, augusztusban pedig hosszú idő után már a maginflációban is hasonló átárazás volt megfigyelhető. A dezinfláció az iparcikkek mellett a piaci szolgáltatásokban is megindult. A jövő évre várt inflációs pálya a magasabb üzemanyagárak áthúzódó hatásához köthetően enyhén feljebb tolódott a júniusi prognózishoz képest.
A fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A hazai GDP volumenindexe 2023-ban (–0,5)–0,5 százalék közötti tartományban várható az Inflációs jelentés előrejelzése szerint. 2024–2025-ben egyaránt várhatóan 3,0–4,0 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye.
2023-ban az alacsony gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és az állami beruházások visszafogása állnak. Az áremelkedések miatt csökkenő reálbérek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések a belső kereslet csökkenését eredményezik.
A nettó pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés jelentősen javítja.
Jelentősen javul a magyar gazdaság egyensúlya
A folyó fizetési mérleg hiánya a külkereskedelmi egyenleg javulásával összefüggésben 2023-ban a GDP 1 százaléka alá csökken, majd 2024-től többletbe fordul. Az idei évben a külkereskedelmi egyenleg javulása egyrészt az oldalon az energiaszámla csökkenéséhez és a belső kereslet lassulásához kötődik, miközben az export is élénk marad.
A világgazdasági környezet normalizálódása, valamint a termelőre forduló beruházások 2024 után a külső egyensúlyi pozíciónk további javulásának irányába hatnak. A szektorok finanszírozási folyamatai szerint a magánszektor nettó pozíciója – elsősorban a lassuló belső kereslettel összefüggésben – többletbe fordul. Ezzel párhuzamosan folytatódik az állam finanszírozási igényének lassú csökkenése.
Hitelezés
2023 második negyedévében egyetlen vállalatméret kategóriában és az üzleti célú ingatlanhitelek tekintetében sem változtak érdemben a vállalati hitelezési feltételek, és előretekintve se várható jelentős elmozdulás a hitelezési
sztenderdekben. A második negyedévben a bankok szűk köre jelezte a kereslet élénkülését a vállalati hitelpiacon.
A bankok hitelezési képessége továbbra is magas szinten áll, mind a tőke, mind a likviditási helyzet szempontjából
– állapítja meg a jelentés. A bankok a lakáshitelek esetében a kereslet csökkenését, míg a fogyasztási hitelek esetében a kereslet növekedését jelezték a második negyedévben, előretekintve pedig mindkét alpiacon a kereslet növekedését valószínűsítik. Az újonnan szerződött vállalati forinthitelek átlagos finanszírozási költsége, és az újonnan kötött, hosszú távra rögzített kamatozású lakáshitelek átlagos hitelköltsége kismértékben mérséklődött a vizsgált időszakban.
A második negyedévben a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken.
A hosszú távra rögzített kamatozású lakáshitelek átlagos kamatlába csökkent a negyedév során. A 2023 második negyedévében megkötött lakáscélú hitelszerződések átlagos THM-szintje az 1‒5 évre kamatfixált hitelek (jelentős részben a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez kötődő kamattámogatott hitelek) esetében 102 bázisponttal mérséklődve 14,2 százalékot tett ki, míg az 5 évnél hosszabb futamidőre kamatfixált hitelek esetében 76 bázispontos mérséklődés után az átlagos hitelköltség 9,2 százalékot ért el 2023 júniusban.
Hazai pénzügyi folyamatok
A fejlett és feltörekvő pénz- és tőkepiaci hangulat az elmúlt negyedév során összességében romlott. Június végétől a szigorú kamatkörnyezet hosszabb távú fennmaradása turbulenciát gerjesztett a piacokon, majd a Kínából beérkező makrogazdasági hírek, valamint a volatilis nyersanyagárak hatására romlott a globális befektetői hangulat, és így a kockázatvállalási kedv.
Augusztus elején az Egyesült Államok adóbesorolásának leminősítése szintén negatívan hatott a pénzpiacokra, ami a piaci volatilitás növekedését is magával vonta.
A fejlett piaci hozamok emelkedése ellenére a hazai bankközi és rövid állampapírhozamok érdemben csökkentek, amit a dezinflációs környezet, valamint a monetáris politika normalizációjának megkezdése is támogatott. A recessziós félelmek és a geopolitikai kockázatok felerősödésével, illetve a költségvetési hiány fenntarthatóságával kapcsolatos vélemények és az EU-s források körül kialakult bizonytalansággal párhuzamosan a forint az időszak során leértékelődött az euróval szemben. Összességében a forint 2,5 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ami elmaradt a cseh korona 3,2 és lengyel zloty 4,6 százalékos leértékelődésétől.