Júliusban csupán 47,9 milliárd forint uniós forrás érkezett a költségvetésbe, míg hét hónap alatt 802,6 milliárd forint, amely ugyan 39,5 százalékos bővülést jelent egy év alatt, azonban az előirányzatnak csupán a 35,8 százaléka, vagyis az Európai Bizottság forrásvisszatartó politikája jelentősen rontja a költségvetés helyzetét – közölte a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP
Mint megírtuk,
a júliusi költségvetési hiány 44,3 milliárd forintot tett ki, amely megfelel az elmúlt 10 év átlagos 7. havi egyenlegének. Ezzel együtt is a héthavi halmozott hiány meghaladta a 2940 milliárd forintot, az éves előirányzat 86,5 százalékát.
A költségvetés bevételei az idei év első hét hónapjában 21,3 százalékkal, 20 643 milliárd forintra növekedtek. Az emelkedést egyrészről a gazdálkodó szervezetek, másrészről a lakosság befizetései húzták: előbbi tételsoron a bevételek 53,2 százalékkal nőttek, ehhez érdemben hozzájárult a társaságiadó-bevételek 40,1 vagy a kisvállalati adóból származó bevételek 27,7 százalékos növekedése, azonban az 50 százalék feletti bővülést elsősorban az extraprofitadók magyarázzák. Az ezen soron elszámolt pénzügyi szervezetek befizetései, bányajáradék, energiaágazat befizetései, kiskereskedelmi gyógyszergyártói adó tételekből összesen 770,9 milliárd forint bevétele keletkezett idén a költségvetésnek, szemben a tavalyi első héthavi 213,3 milliárd forinttal.
Nem igaz, hogy a magas nyertese a költségvetés
A lakossági befizetések 61,8 százalékkal nőttek, elsősorban a személyi jövedelemadóból származó bevételek 71,7 százalékos bővülése révén, amelyet az miatti alacsony bázis és a bérek emelkedése magyaráz. A bérek emelkedését mutatja továbbá, hogy szochóból és járulékokból 14,7 százalékkal több bevétele keletkezett idén a költségvetésnek, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A fogyasztáshoz kapcsolt adók ezzel szemben csak 4,8 százalékkal nőttek, azzal együtt is, hogy három különadó (távközlési adó, biztosítási adó, légitársaságok hozzájárulása) is itt kerül elszámolásra, amelyekből összesen 212,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 109,2 milliárd forinttal több, mint tavaly.
Molnár Dániel úgy véli, a kedvezőtlen adatok oka, hogy az áfabevételek 1,5, míg a jövedéki adóbevételek 4,7 százalékkal nőttek csupán. Utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy az üzemanyagok esetében a tavaly év végi adómérték-emelés ellensúlyozta a benzinársapka eltörlése miatt visszaeső fogyasztás negatív hatását, míg a dohánytermékek esetében az év eleji adóemelés készletezési hatása mérsékelte a növekedési ütemet.
Ezzel szemben az áfabevételek kapcsán – a kiutalások megugrása mellett – egyértelműen a fogyasztás visszaesése jelentkezik az elszabaduló infláció nyomán, vagyis a bevételi adatok cáfolják azon állításokat, hogy a magas inflációval a költségvetés nyerne
– mondta Molnár Dániel.
Döbbenetes számokat közölt a PénzügyminisztériumA költségvetésben szereplő tervekhez képest hozzávetőleg 590 milliárd forint elmaradás volt július végén az áfabevételeknél. |
A költségvetés kiadásai a bevételekhez hasonló ütemben, 20,0 százalékkal emelkedtek, 23 583 milliárd forintra.
A kiadások megugrásáért részben a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása felelős, ennek költsége az idei év első hét hónapjában 1 078,6 milliárd forintot tett ki.
Az extraprofitadó nem elég a rezsicsökkentés fenntartásához
A Makronóm szakértője szerint látható, hogy az extraprofitadókból beérkező 666,8 milliárd forint többletbevétel önmagában nem tudja biztosítani az alacsony lakossági rezsiárakat az átlagfogyasztásig. Emellett 9,0 százalékkal nőttek a lakástámogatások is, míg a családtámogatások 5,2 százalékkal bővültek, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai ellenben a kormányzati kiadás-visszafogás nyomán kismértékben, 1,8 százalékkal csökkentek. Molnár Dániel rámutatott, erre vezethető vissza továbbá az uniós programok kiadásainak 19,9 százalékos mérséklődése is, ugyanakkor még ezzel együtt is az uniós programok egyenlege 835,8 milliárdos mínuszt mutatott 7 hónap alatt,
vagyis a héthavi pénzforgalmi hiány 28,4 százaléka az uniós források visszatartására vezethető vissza.
A legnagyobb szerepet a deficit kialakulásában a kamatkiadások megugrása játszotta, itt a kiadások éves szinten 65,0 százalékkal nőttek és meghaladták az 1516 milliárd forintot a szigorú kamatkörnyezet eredményeképpen. A kamategyenleg romlását némiképp mérsékelte, hogy a kamatbevételek is emelkedtek, 144,7 százalékkal, azonban ezzel együtt is csak 237,5 milliárd forinton teljesültek, így pedig a kamategyenleggel magyarázható a héthavi költségvetési hiány 43,5 százaléka.
Nem segítene az adófizetés megtagadása
A nyugdíjbiztosítási alap kiadásai 22,4 százalékkal nőttek az év eleji 15 százalékos valamint a tavalyi második féléves nyugdíjkorrekciók áthúzódó hatása eredményeképp, míg az egészségbiztosítási alap kiadásai 7,0 százalékkal emelkedtek.
Kiemelendő továbbá, hogy az EU költségvetéséhez való hozzájárulás héthavi mértéke 375,6 milliárd forintot tett ki, amely 8,6 százalékos növekedést jelent a megelőző év azonos időszakához képest. Látható, hogy a költségvetés helyzetén nem javítana ennek megtagadása, az mindösszesen a halmozott deficit 12,8 százalékát, míg az uniós egyenleg 44,9 százalékát tudná fedezni
– jelentette ki az elemző, aki úgy véli, a költségvetési adatok visszatükrözik a kedvezőtlen gazdasági helyzetet.
A fogyasztás visszaesése nyomán az áfabevételek növekedése már nem tudja fedezni a magas infláció miatt megemelkedett kiadásokat, illetve extraprofitadókból sem folyik be annyi többletbevétel a költségvetésbe, amely biztosítaná a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartását – folytatta a makrogazdasági elemző. Szerinte a legnagyobb problémát a kamategyenleg elszabadulása okozza, a magas kamatkörnyezet jelentős többletterhet jelent a költségvetésnek, itt a megkezdett kamatcsökkentések hatása még nem látszik, mivel az állampapírpiacon az átárazódás egyrészt lassú, másrészt a nominális államadósság növekedése is kedvezőtlen hatást gyakorol.
Látható tehát, hogy a költségvetésben nincs mozgástér váratlan kiadások fedezetére. A fenti tételeket az elmúlt évek tapasztalatai alapján vélhetően átcsoportosításokkal kezelhetik
– tette hozzá Molnár Dániel.
