Az európai uniós tagállamok digitális érettségét ismertető úgynevezett DESI-mutató alapján Magyarország a 22. helyen áll a rangsorban 43,8 ponttal, szemben az uniós 52,3 pontos átlageredménnyel – derül ki a a szoftvermenedzsmenttel foglalkozó Neuron Software és az EY tanácsadó közös kutatásából.

Budapest Gloster Infokommunikációs Nyrt.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az információs és kommunikációs ágazatban foglalkoztatottak aránya 3,8 százalékos az országban, ami szintén elmarad a 4,5 százalékos uniós átlagtól. 

A felmérés készítői szerint az informatikushiány a teljes magyar gazdaság, ezen belül a nagy- és kisebb vállalatok fejlődését is gátolja. 

A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel negyede, 24 százaléka, 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol. 

A digitális gazdaság és a társadalom fejlettséggét mérő mutató (DESI) szerinti 2022-es rangsor
 

A legnagyobb mértékű fejlesztések a pénzügyi szolgáltatóknál jelentkezhetnek, majd az IT-szektor következik, miközben a gép- és autóiparra, illetve a kereskedelemre a kismértékű – 1–10 millió forint közötti – szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.

Bodrogközi László, Neuron Software alapítója, ügyvezetője a közlemény szerint elmondta: miközben hiány van képzett informatikai szakemberekből, egyre nagyobb a kereslet irántuk, a vállalatvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak IT-csapatuk részére, azok megtartására. Ennek ellenére a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző a vándorlás – tette hozzá.  

A kormányzati és a mellett az energetikai, a gép- és autóipari ágazatban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesnek szakemberek a csapatból, kedvezőtlen esetben olyan hibák, rendszerleállások léphetnek fel, amelyek az üzletmenetre kritikus hatást gyakorolnak – jegyezte meg.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a problémák megelőzésére, azaz a vállalati rendszerek „egészségének” megőrzésére, továbbá a kollégák megtartásában is segít, ha egy cégnél folyamatosan fejlődő, stabilan működő rendszerek érhetők el – javasolták a cégeknek a felmérés készítői. 

Akkora itthon a munkaerőhiány, hogy a kamionsofőrök után már az informatikusokat is Indiában kell toborozni

Egyáltalán nem könnyű feladat az indiai munkaerő toborzása, minimum féléves procedúra vár arra, aki úgy dönt, hogy hazánkban próbál szerencsét.