Eljött a nap, ma van a határideje annak, ameddig a pedagógusoknak el kell dönteniük, elfogadják-e a státuszváltozásukat, hogy 2024. január 1-jével közalkalmazottiból az új, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek át. A kormányzat szerint minimális az emiatt távozó pedagógusok száma, és nem is várható jelentős emelkedés, míg az érdekvédő szervezetek homlokegyenest máshogy gondolják. Pontos kimutatások csak a jövő hétre várhatók, vélemények és nyilatkozatok ellenben már vannak.
Fotó: Shutterstock
A közkeletűen státusztörvénynek hívott szöveg alapján minimumbéreket határoztak meg az alábbi kategóriákban:
- Gyakornok: 440 000 forint
- Pedagógus I.: 440 000–1 065 000 forint
- Pedagógus II.: 440 000–1 135 000 forint
- Mesterpedagógus: 520 000–1 365 000 forint
- Kutatótanár: 640 000–1 470 000 forint
Ugyanakkor, miként a Belügyminisztérium vonatkozó közleménye is fogalmazott: „A béremelések fedezete bértömeg formájában áll a munkáltatók rendelkezésére, annak munkavállalók közötti felosztásáról a munkáltatók döntenek.”
Tehát központilag nem a konkrét béreket, csak a minimumokat állapították meg, a valós fizetésre pedig számos tényező hat,
például a szakmai gyakorlat időtartama, az oktatott tantárgyak száma, az önkéntes feladatok mértéke és a pluszképesítések.
Fotó: Shutterstock
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tájékoztatása szerint a korai tapasztalatok alapján a gyakorlatban megkapott fizetésemelési ajánlatok inkább az alsó sávhatárok felé tendálnak.
Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg
– közölte a PDSZ, rámutatva: ha esetleg az intézmény nem kap elegendő forrást a béremelésre, akkor a legjobb szándék is kevés.
A szervezet ezért, felkarolva Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkárának javaslatát, a pedagógusok lehetséges béralkuigényéhez formanyomtatványt is készített.
Miként alakulnak a pedagógusbérek?
A Belügyminisztérium korábban arra is kitért, hogy a számítása szerint a pedagógusbérek havi bruttó átlaga szépen emelkedett a közelmúltban – az más kérdés, hogy a nominális növekedésből mi marad meg a jelen inflációs környezetében.
A BM a nyár közepén, a pedagógusnapra kiadott közleményében jelezte: a kormány ez év januárjától 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg, és 2024-ben további 10 százalékos emelés várható, de ha megérkeznek az Európai Uniótól a visszatartott források, akkor már idén 561, jövőre pedig 800 ezer forint lehet az átlagbér. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ehhez hozzátette: az EU 800 milliárd forinttól fosztja meg a pedagógusainkat.
Ugyanakkor a pénzen túl az is vita tárgyát képezi, hogy az új szabályozás miként hat majd a munka mennyiségére és milyenségére – főleg, ha távozó kollégákat kell pótolni –, illetve a pluszterhek ellentételezésére, amelyekre már nem vonatkozik majd a közalkalmazotti védelem.
Mi történik azokkal, akik nem fogadják el a változást?
Mindezek okán a PDSZ arra buzdít, hogy senki se fogadja el a státuszváltozást, amit nyilatkozattétellel fejezhet ki, ehhez a szervezet ugyancsak készített formanyomtatvány-mintát, illetve kisokost arról, hogy mire számíthatnak, akik nemet mondanak.
Nekik a törvény betűje szerint október 31-ig kell dolgozniuk, november 1-jétől 29-ig tart a felmentési idő, és november 30-án szűnik meg a jogviszony.
Az apró betűs részhez tartozik, hogy október végéig kiadhatók a meglévő szabadságnapok – vagy fizetéssel megválthatók –, a felmentési idő alatt dolgozni nem kell, és távolléti díj jár, amelybe a pótlékok is beletartoznak.
A folyamat végén pedig egy-három havi végkielégítés jár a jogosító idő függvényében. Az utóbbihoz kis csillag, hogy az utána következő 90 napban az érintett pedagógus nem létesíthet új jog- vagy munkaviszonyt egyházi vagy magánintézményben, máskülönben vissza kell fizetnie a végkielégítését. Egyéb jellegű munka természetesen vállalható, ám bejelentési kötelezettséggel.
Arra a felvetésre viszont, hogy a státuszváltozásra nemet mondó szakember később sem dolgozhatna pedagógusként, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szakértője, Fernezelyi Borbála úgy reagált, hogy ez nem helyes értelmezés, ilyen tiltás nincs.
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország
Ki mit vár a hajrától?
Mindezek tudatában a PDSZ péntek este 19 órára gyertyagyújtást hirdetett az oktatásért a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium elé, mert
a szakszervezetek saját statisztikái szerint jelenleg úgy húszezer pedagógus hiányzik a rendszerből, és a határidős hajrában még ezren távoznak majd.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban a tegnapi kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy 700 körül lehet a státusztörvény miatt a pályát elhagyók száma.
