A szél- és az energiaátmenet kiemelt eszközeivé váltak, ám azok hatékonysága több korlátba ütközik. Termelésük változékony, a villamosenergia-termelés a nap folyamán ingadozik, mivel működésük a napfényen és a szélsebességen múlik.
Fotó: Shutterstock
Hatékonyságuk eltérő a földrajzi helyzettől függően is, továbbá jelentős a szárazföldi lábnyomuk. Alacsony energiasűrűségük miatt a nap- és szélerőművek jellemzően nagy mennyiségű földet használnak villamosenergia-egységenként – írja legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
„A nukleáris energia előnye, hogy a termelés kiszámítható. Az atomerőművek közel háromszor olyan megbízhatóak, mint a szél- és naperőművek a kapacitási tényezők alapján. Az atomreaktorok működés közben nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, és e tekintetben a legtisztább villamosenergia-termelési mód. Továbbá az atomenergia a második legbiztonságosabb energiaforrás (a napenergia után) az egységnyi villamos energiára jutó halálesetek alapján” – foglalja össze írásában Németh Viktória.
A makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő szerint az atomenergia alapvető fontosságú az éghajlati célok eléréséhez világszerte.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig úgy véli, a globális atomenergia-kapacitásnak 2050-re meg kell duplázódnia a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében.
Érdemes azonban azt is látni, hogy ennek az erőforrásnak a használata és elterjedése rendkívül eltérő az európai uniós tagállamok között. Magyarország például azok közé az országok közé tartozik, ahol a saját energiatermelésben kulcsszerepet játszik ez az energiatermelési mód.
Az atomenergia a 2000-es évek elején érte el a legnagyobb arányt az energiatermelésben, 6 százaléknyit, amely 2021-re 4 százalékra esett vissza. Eközben a megújuló energiaforrások aránya a 2000-es évek elején jellemző 7 százalékról 20 év alatt 13 százalékra emelkedett globálisan. A fosszilis energiahordozók aránya pedig a 2000-es évekre elérte a 77 százalékot, 2021-re arányuk nem változott, csupán részesedésük rendeződött át. A kőolaj csökkenő aránya ellenére is a 2020-as évtizedben a legnagyobb mértékben használt fosszilis tüzelőanyag volt, de közben a szén és a földgáz aránya is emelkedett.
Fotó: Mártonfai Dénes
Az atomerőművek költségversenyképesek más forrásokkal, és az urán árának nagy változásai csak kis hatással vannak a működési költségekre. Ráadásul a nukleáris energia nagy hatékonysága miatt képes csökkenteni az energiafüggőséget.
„Az atomenergia nagyon hatékony módja az energiatermelésnek, ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy több hátránya is van” – hívja fel a figyelmet az Oeconomus szakértője. Ilyenek például
- a termelt radioaktív hulladékok kezelése,
- a bonyolult biztonsági protokoll betartása, valamint
- ebből következően a gyakori karbantartási folyamatok ütemezése.
Ugyanakkor a technológiai fejlesztések következtében az úgynevezett fúziós erőművek jelenthetik az áttörést, mivel lehetőséget teremtenek a szén-dioxid, valamint radioaktív hulladék nélküli energiatermelésre. A jövőre vonatkozó várakozások szerint a fúziós energiatermelés képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni.
