Eddig az orosz nukleáris ágazat alternatíváinak hiánya akadályozta meg, hogy az Egyesült Államok és az szankciókkal sújtja az uránt. Az öreg kontinens nyersuránimportjának közel 20 százaléka Oroszországból származik, miközben dúsított uránjának mintegy 30 százalékát az eurázsiai országtól szerzi be. Washington 2023 első felében 700 millió dollár értékben 416 tonna uránt vásárolt Moszkvától, ami 2,2-szer több, mint egy évvel korábban.

France, Golfech, 2023/10/05. The Golfech nuclear power plant in the Tarn-et-Garonne, Occitanie region, with one of the two reactors shut down. The cooling towers and the Garonne river. Photograph by Jean-Marc Barrere / Hans Lucas.France, Golfech, 2023/10/05. La centrale nucleaire de Golfech dans le Tarn-et-Garonne, region Occitanie, avec un des deux reacteurs a l arret. Les tours de refroidissement et la Garonne. Photographie par Jean-Marc Barrere / Hans Lucas. (Photo by Jean-Marc Barrere / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
A nyugati atomerőművek nem működhetnek orosz urán nélkül.
Fotó: Jean-Marc Barrere / Hans Lucas / AFP

Ez a legnagyobb mennyiség 2005 óta, akkor a világ legnagyobb gazdasága 418 tonna hasadóanyagot szerzett be az eurázsiai országtól. Mindezzel Oroszország részesedése az amerikai importból 32 százalékra nőtt. Az orosz urán kiváltása összességében nagy nehézségekbe ütközhet, mivel egyszerűen nincs elég kapacitás a világ más részein ahhoz, hogy ezeket a kapcsolatokat gyorsan elvágják. Az orosz uránimportot tiltó törvényjavaslatot májusban fogadta el a képviselőház energiaügyi bizottsága.

Azonban a javaslat elfogadása még számos további lépésből áll: a törvénynek át kell mennie a kongresszus mindkét kamaráján, és Joe Biden elnöknek alá kell írnia. Ugyanakkor a javaslat olyan mentességeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az alacsony dúsítású urán behozatalát Oroszországból, ha az amerikai energiaügyi miniszter megállapítja, hogy nincs alternatív forrás egy atomreaktor vagy egy amerikai atomenergia-vállalat üzemeltetésére, 

vagy ha a szállítmányok nemzeti érdeket szolgálnak.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy Roszatom régóta együttműködik a francia EDF közműszolgáltatóval is: a háború kitörése után először érkezett Franciaországba Oroszországból Remix üzemanyag, ami gyakorlatilag újrahasznosított uránt takar. Ez azt jelenti, hogy a kiégett francia fűtőanyagot Oroszországban teszik újra használhatóvá. A Roszatom egyike azon kevés vállalatnak a világon, amely elsajátította a teljes nukleáris üzemanyagciklust: a dúsítást, az üzemanyag-előállítást és az újrafeldolgozást. 

A közép- és kelet-európai országok – a történelmi előzmények, az infrastruktúra és a földrajzi helyzetük miatt – különösen függenek az orosz üzemanyagtól. Összesen 18 orosz tervezésű atomreaktor van Szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon, Csehországban és Finnországban,  amelyek kizárólag orosz üzemanyaggal működnek és orosz technológiákra támaszkodnak.  

Az új-mexikói Urenco üzem az Egyesült Államok dúsított urán iránti igényének körülbelül egyharmadát biztosítja, és folyamatban van a termelés 15 százalékkal történő növelése. Ez egy projekt központi eleme, amelynek célja, hogy a teljes nyugati világot ellássa az atomenergia működtetéséhez szükséges alapanyaggal. Azonban ezzel együtt is még legalább öt évbe telhet, amíg a Nyugat leválasztja magát a Roszatomról az Egyesült Államok korábbi energiaügyiminiszter-helyettese szerint. 

Globális játszma az atomerőmű-fűtőanyag gyártására: Washington új „Manhattan-tervet” indít

A globális atomerőműfűtőanyag-piaci játszma hosszú távú, néhány év alatt nem fordítható meg a helyzet. Pillanatnyilag az erőmű-üzemanyag világpiacán az oroszok vezetnek. Emiatt Zelenszkij elnök hiába tajtékzik, amikor fontos érdekek forognak kockán – jelen esetben az amerikai atomerőművek üzemanyag-ellátása –, a büntetőszankciókat kikapcsolják.