A monetáris tanács jelentős lazításról döntött, amikor 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ez a lépés meghaladta a 25-50 bázispontos elemzői és piaci várakozásokat, és egyben azt is jelenti, hogy az MNB a korábbi kommunikációjához képest bátrabban lépett. Regős szerint „a kamatcsökkentést tekintve a jegybank elment a falig”. A falat a 12,2 százalékos inflációs ráta jelentette, hiszen az MNB korábban hangsúlyozta, hogy a reálkamatot a pozitív tartományban kívánja tartani – ez végül is a 12,25 százalékos alapkamattal, ha csak minimálisan is, de megvalósul.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tényleges reálkamat ennél nagyobb, hiszen az októberi 10 százalék körül alakulhat, azonban erre még tényadat nincs, ezt még nem lehet összehasonlítani az alapkamattal. Az alapkamat jelentős mérséklésének hírére a forint gyengülni kezdett, egy euró mintegy 2 forinttal került többe a döntés után, mint előtte.
A jegybanki lazítást a lassuló infláció és folyó fizetési mérleg javuló egyenlege valóban lehetővé teszi, azonban a külső környezet alakulása gátat szab neki. A nagy jegybankok jellemzően még nem kezdtek lazítani, sőt, a Fed még a szigorítási ciklusát sem zárta le, így a csökkenő kamatkülönbözet kockázatot jelent – a hazánk adottságaiból következő kockázati felárat a piac elvárja. Amennyiben a következő két hónapban az alapkamat a mostani ütemben mérséklődik, az év végére 10,75 százalékot érhet el – kérdés, hogy ez a csökkentési ütem fenntartható-e. A kamatok mérséklése a hitelezés beindítása szempontjából fontos: magas kamatok mellett a hitelfelvételi kedv csökken, ami a szempontjából kedvezőtlen.
Összességében a magasabb infláció és a gyengébb forintárfolyam káros a gazdaságra, míg az élénkebb hitelezés hasznos neki.
– mutatott rá Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Hozzátette: az MNB úgy ítéli meg: továbbra is az óvatos megközelítés indokolt. A megjelent közleményben az MNB jelezte, hogy az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé teszi, hogy az alapkamat csökkentésével folytatódjon a monetáris kondíciók normalizálása, ugyanakkor az erősödő külső kockázatok miatt indokolt az óvatos megközelítés fenntartása és a kamatcsökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatása.
A kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy lépésről lépésre, körültekintően, adatvezérelt módon, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulásának függvényében hoz döntést a monetáris tanács. A dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, amit a pozitív reálkamat-környezet támogat. Az MNB szerint a harmadik negyedévben megkezdődött a hazai gazdasági teljesítmény fokozatos élénkülése. A külső egyensúlyi pozíció gyors és jelentős javulást mutat, a folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 augusztusában ismét többlettel zárt. A bázishatás miatt tovább esett az infláció, a szeptemberi 12,2 százalékra. Ez teljes egészében az emelkedő tavalyi bázisnak köszönhető, mivel a rezsicsökkentés tavalyi módosítása szeptembertől került be az árindexbe.
Az Európai Központi Bank ezen a héten, csütörtökön tart ülést, ahol megszakadhat a 15 hónapja tartó kamatemelési ciklus. Összesen 4,5 százalékkal emelték a kamatszintet, az inflációt a 10 százalék feletti tartományból 4 százalék közelébe sikerült visszaszorítani. Az infláció csökkenése és a növekedési kockázatok miatt a döntéshozók többsége a kivárásra szavazhat. Az amerikai jegybank a következő kamatdöntő ülését november 1-jén tartja, melyen szintén kamattartásról határozhatnak. Az állampapírpiaci hozamszint emelkedése önmagában is szigorúbbá tette a monetáris kondíciókat az Egyesült Államokban.
Az euró-forint jegyzése az elmúlt napokban több fontos támaszt is letörve megközelítette a 200 napos mozgóátlagot, mely 380,49-nél húzódik jelenleg, és kiemelt fontosságú támaszt jelent.
A várakozásoknál nagyobb kamatvágás hatására intenzív forintgyengülés indult kedd délután,
az első fontosabb szint 382,50-nél húzódik, melyet át is lépett a jegyzés. Amennyiben tartósan felette marad, a következő ellenállást, az 50 napos mozgóátlagot veheti célba 385,20-nál.
Suppan Gergely, az MBH Elemzési Centruma vezető elemzője elmondta: az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége a nemzetközi hangulat romlása ellenére további javulást mutatott, aminek hatására az ország kockázati megítélése kedvező maradt. Az infláció meredek csökkenése és várható további enyhülése pedig lehetővé az alapkamat 75 bázispontos csökkentését.
A monetáris tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat. Bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. Suppan Gergely elmondta:
A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a geopolitikai feszültségek váratlan kiéleződése mellett az idézett elő, hogy a nagy jegybankok elkötelezettek a magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása mellett.
Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB igen nagy valószínűséggel elérte azt. A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege.
Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 16,5-18,5 százalékos sávról 17,6-18,1 százalékra közé szűkítette az idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint az olajárak emelkedésének áthúzódó hatása miatt – 3,5-5,5 százalékról 4-6 százalék közé emelte.
Az idei év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, valamint a hazai gazdaság sérülékenysége, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésének folytatására számít, ami decemberre 11 százalékra mérséklődhet.
