Továbbra is bizonytalan az uniós források sorsa a Budapest szomszédságában lévő, 70 ezres agglomerációs településen, Érden. Még augusztusban írtunk róla, hogy az ellenzéki Csőzik László polgármester vezette város, amely évek óta horribilis összegeket görget maga előtt, miközben a településvezető folyamatosan pénzhiányra panaszkodik, érthetetlen okból az utolsó pillanatra hagyta az uniós forrásból megvalósuló csomópontfejlesztéseket, ezért kicsúszhat a határidőkből. Bő fél évvel ugyanis a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus zárása előtt a 12 vekopos útépítési projektből mindössze két projektet adtak át hivatalosan, és hat olyan volt köztük, amelyre csak idén írták ki a közbeszerzést, tehát egy kapavágás sem történt.
Azóta sem javult érdemben a helyzet, legfeljebb annyiban változott, hogy az érintett útfejlesztésekre kiírt közbeszerzési eljárás szeptember végén lezárult, ám ha neki is látnak a nyertes ajánlattevők (a Strabag, Pulzus és Közműépítő Kft., a HE-DO, valamint a Colas) a munkálatoknak, szűk két hónapjuk lesz, hogy végezzenek. Ráadásul a munkavégzést biztosan hátráltatja majd az időjárás, amely novemberben–decemberben jó eséllyel csapadékosra fordulhat. S ott van még a másik probléma, amely legalább annyira a levőben lóg, hogy olyan műszaki problémák merülnek fel, amelyek hetekkel kitolhatják a munkálatok befejezését. A törökbálinti út felújításakor ezzel már egyszer szembesült a város.
Mindez azért gond, mert ha a város nem tud számlák birtokában rendben elszámolni az EU felé, már csak az állam jóindulatán múlik, hogy visszakéri-e a 2017 végén kifizetett, többmilliárdos előleget, amely azóta is ott hever az önkormányzat számláján.
A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő szerint az állam biztosan nem lesz olyan kegyes, mint a korábbi ciklusokban, amikor nem kérte vissza az előleget. Most, amikor a költségvetés sincs a legjobb formában, nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy volt elég idejük a támogatott önkormányzatoknak a beruházások megvalósítására. Bár a területfejlesztési minisztérium korábban lapunk kérdésére elszámolási szempontból kockázatosnak minősítette az érintett beruházásokat, az érdi városházán továbbra is bizakodók, miután a nyertes ajánlattevőkkel aláírták a szerződést, így most azt ígérik, hogy napokon belül eldől, melyik nyertes melyik Vekop-beruházást valósítja meg.
Nem tartunk forrásvesztéstől, a Miniszterelnökség illetékes szakembereivel folyamatos az egyeztetés, támogatásukról biztosították az érdi önkormányzatot
– írta László Ferenc a városháza kommunikációs vezetője lapunknak, aki szerint a Miniszterelnökség már hozzájárult a szerződések megkötéséhez. „Tehát a kormány illetékesei is úgy látják, hogy az idei év folyamán elég idő áll rendelkezésre a projektek megvalósításához” – tette hozzá. Szerinte a cégek sem tettek volna ajánlatot, ha nem látnák biztosítottnak a projektek befejezését. Megkerestük a Miniszterelnökséget is, hogy valóban biztosítottnak látják-e a határidőre történő befejezést, és mi vár az önkormányzatra abban az esetben, ha kicsúsznának a munkálatokkal, ám cikkünk megírásáig nem válaszoltak.
Valamiért minden beruházást az utolsó pillanatra hagy a város
Nem ez az első alkalom, hogy utolsó pillanatra hagyja a település a beruházásait, aminek szimbolikus esete volt a tárnoki út felújítása, amelyre 2018-ban kapott a Pénzügyminisztériumtól 150 millió forintot, de csak 2021 nyarán, tehát több mint három év (!) után volt hajlandó a közbeszerzést kiírni. A késlekedésnek meg is lett az ára, a közbeszerzésen győztes Colas, majd a második helyezett Swietelsky is visszalépett, miután úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből nem tudnák megvalósítani a tervbe vett beruházást. Mindkét vállalat a háború kitörése óta tapasztalt kőolajár-robbanásra hivatkozott döntésében. Nem kell különösebb közgazdasági ismeret ahhoz, hogy megállapítsuk, ami elég volt 2018-ban, az 2023-ban biztosan nem elegendő az elmúlt években látott építőipari és alapanyagár-emelkedések miatt, tehát ha meg is valósulnak a projektek, a vége lebutított műszaki tartalom lesz.
