A gazdasági nyitottság sokat elárulhat arról, hogy mennyire lehet érzékeny egy adott ország a külső gazdasági sokkokra. A hatás mértéke nagyban függ attól, hogy földrajzi vagy egyéb értelemben mennyire koncentrált az ország exportportfóliója. A Pásztor Szabolcs vezető kutató által összeállított tanulmány szerint Magyarország a 9,42 százalékos mutatóval kedvező helyzetben van, de a viszonylat valamennyi országának gazdasági növekedését erőteljesen befolyásolja a német gazdaság teljesítménye – mutat rá az alapítvány egyik legutóbbi elemzése.
Az koncentrációja azt fejezi ki, hogy egy ország mekkora mértékben támaszkodik csak néhány termék kivitelére, vagy mekkora mértékben épít csupán néhány kereskedelmi partnerrel való kereskedelemre. Az olyan ország, amely egyetlen terméket exportál egyetlen kereskedelmi partnernek, 100 százalékban koncentrált exportportfólióval rendelkezik. Ezzel szemben egy olyan ország, amely számos termékkel és megannyi kereskedelmi partnerrel kereskedik, alacsonyabb exportkoncentrációs mutatót (export concentration ratio, ECR) produkál.
A 2008-as és a 2020-as évek válságai a magas ECR-mutatójú országokat érintették leginkább.
Az exportfüggőség és a magasabb exportkoncentráció azonban nem összekeverendő fogalmak. Ázsia példája jól mutatja, hogy megvalósulhat akár egyszerre is a magas exportfüggőség, és az export földrajzi kiterjedettségében megjelenő nagyobb diverzifikációja. A világgazdasági válságok során éppen a rendkívül diverzifikált exportstruktúra az, amely rugalmasabbá teszi a régió gazdaságait. Éppen ezért a mai világgazdaság szinte minden országának elemi érdeke a belső kereslet és a nemzetközi diverzifikációjának párhuzamos erősítése.
A UNDP (az ENSZ Fejlesztési Programja) 2015-ös jelentése szerint a fejlődő országokban egyértelműen kitapintható a növekvő exportkoncentráció. 2009-ben a legmagasabb mutatóval rendelkező 25 ország közül mindegyik fejlődő ország volt: ebből tíz LDC (least developed country), tehát legkevésbé fejlett ország és tíz szubszaharai állam. Ezzel szemben a 25 legalacsonyabb exportkoncentrációs aránnyal rendelkező ország közül három (Brazília, Kína és Szerbia) kivételével mindegyik fejlett gazdaság volt.
Az elemzés szerint 2008-ban a fejlődő országokból származó export koncentrációja kétszerese volt a már fejlett gazdaságokból származó export koncentrációjának.
Mindez azt takarja, hogy a fejlődés együtt jár az alacsonyabb exportkoncentrációval. A fejlődő országok ECR-je egyébként az 1995-ös 0,09-os szintről 2008-ra 0,15-re nőtt, amely 68 százalékos növekedés a fejlett gazdaságok 14 százalékos növekedéséhez képest.
Az export koncentrációjának egyik mérési lehetősége egyébként az úgynevezett Herfindahl–Hirschman-index (HHI), amely alkalmas a piaci koncentráció mérésére is. Számításakor az egyes exportparnerek részarányát vesszük figyelembe a teljes exporton belül, ezt követően pedig meghatározzuk a részarányok négyzetösszegét. Abban az esetben, ha egyetlen kereskedelmi partner létezik, akkor a mutató értéke 1-et (1 négyzete) vagy százalékosan 10 ezret (100 négyzete) vesz fel, akkor viszont, ha rendkívül sok kereskedelmi partner létezik, akkor a nullát közelíti. Ezzel a módszertannal és a legfrissebb adatokkal egyszerűen meghatározható a V4-es országok exportjának földrajzi koncentrációja.
Pásztor Szabolcs jelezte:
Ha Magyarország földrajzi exportkoncentrációját nézzük, azt láthatjuk, hogy a teljes magyar export 90 százaléka Európára összpontosul.
A számított HHI-mutató pedig 9,42 százalék, amely a V4-országok között a második legalacsonyabb. A magyar export 80 százaléka 16 országgal bonyolódik le. Lengyelország esetében is 90 százalékos az exporton belül Európa részaránya, a HHI-mutató 10,3 százalékos. A lengyel export 80 százalékát 17 országgal bonyolítják le.
Szlovákia esetében is erős (90 százalékos) az Európába menő export, a számított mutató pedig a legkedvezőbb, 8,81 százalék. A szlovák export 80 százaléka csak 12 országgal bonyolódik le. Csehország esetében is a kivitel 90 százaléka Európán belül realizálódik, a számított HHI-index pedig 12,91 százalék, ami a legmagasabb V4-es érték. A cseh export 80 százalékát összesen 13 ország adja. A kivitelt tekintve minden relációban elsődleges Németország szerepe.
Magyarországon és alapvetően a környező országokban is hosszú évek óta napirenden lévő kérdés az exportstruktúra diverzifikációja.
A magyar és a V4-es országok, illetve a német gazdaság összekapcsolódása az évszázadok során alakult ki, folyamatosan fejlődött, és ma már leginkább autóipari formát öltött. A magasabb export/GDP mérőszámok nem jelentenek problémát, az azonban már nagyobb sérülékenységet takar, ha mindösszesen néhány viszonylatban keletkezik a nagyobb exportteljesítmény. Kína mintája ebben az esetben példaértékű lehet, hiszen az exportstruktúrája földrajzi szempontból rendkívül diverzifikált. Mindez azt jelenti, hogy valamelyik kereskedelmi partnerrel folytatott teljesítmény-ingadozás kisebb mértékben jelenhet meg a nemzetgazdasági teljesítményben. Magyarországon az utóbbi időszakban komoly szerepet kapott a keleti nyitás, amely éppen a földrajzi koncentrációt hivatott enyhíteni, jelenleg pedig az EU-s pénzek körül kialakult politikai vita kapcsán vált láthatóvá, hogy a külföldi tőkebefektetések esetében nagyobb hangsúlyt kapnak az ázsiai országok, amire a gazdaságpolitika mint komoly eredményre tekint.
