Akár kétmilliós bírság kiszabására is lehetősége van a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) azokkal szemben, akik nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségüket – erről is beszélt a KSH elnöke egy keddi sajtótájékoztatón.
Kincses Áron felhívta a figyelmet, hogy az adatszolgáltatások nem minden esetben érkeznek be határidőre, ami hátráltatja a hivatalt abban, hogy minél hamarabb tudja közreadni az adott statisztikát. Márpedig ez kifejezett célja a KSH-nak. Éppen ezért leszögezte, hogy az adatszolgáltatói fegyelmet fent kell tartani, és ennek érdekében élni fog a bírságolás lehetőségével.
- Jogi személyek esetében alkalmanként 100 ezer és kétmillió forint között lehet a bírság összege,
- természetes személyeknél ugyanez 200 ezer forintig terjedhet.
A KSH elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a tömeges bírságolás a cél. Emlékeztetett rá, hogy a népszámláláskor is lehetőségükben állt pénzügyi szankciót alkalmazni, de nem tettek ilyet. Azt szeretnék elérni, hogy a bekért adatok időben beérkezzenek, akik pedig ezzel csúsznak, legelőször felszólítólevelet fognak kapni. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy az adatgyűjtések többsége ma már adminisztratív, a fogyasztói áraknál például webrobotok gyűjtik az adatokat és nem kell az összes boltba kiszállniuk összeíróknak.
Teljesen megváltozik a TEÁOR-rendszer
Kincses arról is beszélt, hogy 2025 januárjától egy idei uniós jogszabály miatt teljesen átalakul a gazdasági tevékenységes egységes statisztikai osztályozása.
Ez közismertebb nevén a TEÁOR.
Ez a rendszer mélyen beágyazott a magyar adminisztrációban, ezt alkalmazzák a céges nyilvántartásokban és a közigazgatásban is. Jelentőségét jól mutatja, hogy mintegy kétszáz jogszabály hivatkozik rá. A TEÁOR 2008-tól él, 2025-től viszont komplett revízión esik át az Európai Unióban. Ennek az az alapvető oka, hogy számos új gazdasági tevékenység született meg az elmúlt 15 évben, illetve sok el is tűnt. Ezért új osztályozási rendszerre van szükség.
A KSH azt ígérte, hogy ehhez még az idén fordítókulcsot tesz közzé a honlapján.
A KSH versenytársa a Google és az Amazon
Kincses Áron kitért arra is, hogy a külső környezet (Covid, háború, energiaválság) soha nem látott igényt támasztott a naprakész adatok iránt. Mindez új és gyors módszereket követel: új adatforrások jelentek meg, mint a mobicella, a műholdak vagy a digitális orvosi eszközök. Ezekkel élni kell a KSH vezetője szerint, aki azt is megjegyezte, hogy az adatpiacon éles verseny van. "A KSH monopóliuma gyakorlatilag megszűnt, a versenytársunk a Google és az Amazon. A média azoktól használ adatokat, akik a leggyorsabbak, nem pedig a legmegbízhatóbbak. Ezért nekünk nem csak a leggyorsabbnak kell lennünk, hanem egyben a legmegbízhatóbbnak is" – fogalmazott.
A KSH Magyarország legnagyobb adatkezelője és az a célja, hogy a világ tíz legjobb statisztikai hivatala közé tartozzon. Az EU-ban pedig dobogós helyet akar elérni a közeljövőben.
Máshogy készül a adat
Az is kiderült, hogy a KSH kísérleti statisztikákat vezet be a gyorsabb időbeliség miatt. Az ipari termelést például a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgálat kameráinak segítségével mérik, egészen pontosan a teherautók mozgását. Az áfabecslések alapján pedig a cégek árbevételeit becsülik. Ami ennél is fontosabb, hogy módosul a GDP adat nyilvánossá tétele is: az eddigi 45 nap helyett már 30 napra közzé teszi majd a hivatal a gazdaság negyedéves teljesítményét. Az új rend jövőre indulhat. A KSH már most is teszteli ezt a számítási módot, hogy mennyire stabil ez a becslés. Egyébként Németországban ugyancsak 30 napra közlik a GDP friss számait.
Már csak egy lépésre vagyunk az egy számjegyű inflációtól, csökken a liszt és a tojás áraA Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben 12,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg havi alapon 0,4 százalékkal, ugyanakkor éves és havi bázison több élelmiszer ára csökkent. Ezzel beigazolódott a korábbi feltételezésünk, hogy hét év után ismét magasabb az alapkamat, mint az Magyarországon. |
