Frissítette az Eurostat a tavalyi vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP-adatokat, amelyek alapján Magyarországot egy tizedszázalékponttal megelőzte Románia, szúrta ki a Portfolió, így míg hazánk az unió fejlettségének 76,6 százalékán állt 2022-ben, addig keleti szomszédunk 76,7 százalékán.
Mint írják, nem okozott meglepetést az új adat, előzetesen számítani lehetett rá, hogy Románia fejlettségi színvonalban minimálisan hazánk elé kerül.
Azt viszont már nem teszik hozzá, hogy keleti szomszédunk óriási eladósodáson ment keresztül az elmúlt évtizedben.
Korábban írtunk róla, van egy fontos mutató, amelyről mintha mindenki megfeledkezne Románia kapcsán, ez pedig az államadósság, amely a 2010-es évek konjunkturális időszakában sem mérséklődött, szemben Magyarországgal, amely a 2020-as koronavírus-járványig összesen 15 százalékpontot faragott le az adósságából. A román adósságmutatót különösen 2008-hoz képest érdemes figyelni, akkor még négyszer nagyobb volt a magyar államadósság, 2022-ben pedig a különbség már „csak” 25 százalékpont volt.
Ahogy a lap kiemeli, ugyan Magyarország is ütemesen zárkózott fel az elmúlt 9 évben az uniós fejlettségi átlaghoz (2013 óta +8,5 százalékpont), addig a román gazdaság ennél sokkal nagyobb tempójú konvergenciát mutatott az uniós átlaghoz: 2013-ban még 54,6 százalékon állt Románia, 2022-re a felülvizsgált adatok szerint már 77 százalék közelében jár, vagyis 22,1 százalékpontos javulást tudott elérni, ami 2,5-szerese a magyar ütemnek. A legutolsó évben, vagyis 2022-ben 2021-hez képest is dinamikusabb volt a román felzárkózás: a román gazdaság 2,9 százalékpontos, míg a magyar gazdaság 1,8 százalékpontos hátrányt dolgozott le az EU-átlaghoz viszonyítva.
A statisztikát azonban óvatosan kell értelmezni: a fejlettség definíciója bonyolultabb
Korábban arról is írtunk, hogy a magyar gazdaság felzárkózását kettéosztottság jellemzi, 2016–2017-ig lassú, majd azt követő gyors a növekedés, amin még a koronavírus okozta válság sem változtatott, sőt, időközben sikerült megelőznünk Portugáliát is. Nagy kérdés az idei év, főleg, ha valóban recesszióban lesz a magyar gazdaság, de az elemzők szerint reális célkitűzés, hogy 2030-ra elérjük az unió fejlettségének 85-90 százalékát. A felzárkózás ugyanis nem egy rövid távú verseny.
Oeconomus: a gazdasági szerkezet összehasonlítása egészen más képet mutatAz a téves kép alakulhat ki az olvasókban, hogy a keleti szomszédunk gazdasága fejlettebb képet mutat, mint a magyar – írta közleményében az Oeconomus gazdaságkutató. "Cikkünkből azonban kiderül : a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső sok aspektust megmutat, de nem lehet a fejlettség bemutatásának egyetlen tényezője. Mivel a GDP nagy részét Romániában a fogyasztás teszi ki, ezzel szemben a magyar gazdaság sokkal komplexebb, illetve hazánk gazdaságának szerkezetében jelentősebb a beruházások aránya. A hosszú távú fejlődési pálya megértéséhez mindenképpen érdemes figyelembe venni a GDP-n belül a beruházások részarányát. Az importfüggő országok nagyobb fogyasztási mutatója beszűkítheti a fejlődési pályát, míg a beruházás-vezérelt növekedési pályán mozgó országok hosszabb távon gyorsabban fejlődhetnek. Románia ezzel a gazdasági szerkezettel a rosszabbul teljesítő dél-európai államok mezőnyében van, míg hazánk a komplexebb, stabilabb gazdasággal rendelkező országok között foglal helyet" – figyelmeztett az intézet. |
