A Nébih újra vizsgálja a hazai kiskereskedelemben levő magyar termékek arányát. Az agrártárca hogyan értékeli, nőtt vagy csökkent a magyar termékek súlya a boltokban?
Valóban most indult a Nébih vizsgálata, a szervezet kétévente elemzi az import- és a magyar termékek arányát. Mi úgy látjuk, hogy az nyomán érzékelhetően megnőtt a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncokban az és a saját márkás (nem itthon gyártott) termékek aránya. Annak, hogy ez a helyzet – a multik polcain a hazai termékek alacsony aránya – előállt, az elsődleges oka a hazai élelmiszer-feldolgozás átgondolatlan kilencvenes évekbeli privatizációja. Ezenkívül óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát. A legutóbbi felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a multik 10 százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. Ez jelentős arányváltás, ezért is kértem a multik képviselőitől, hogy ezen a tendencián lehetőség szerint változtassanak. Pedig korábban ígéretet tettek, hogy a magyar termékeket részesítik előnyben az importtal szemben.
A kormányzati szándék is ezt célozza, például a Magyar vidékfejlesztési program 750 milliárd forint keretösszegében is van elkülönítve erre pénz.
A hazai termékek előnyben részesítése ma már nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A hazai termékek megjelenítése a boltokban egy ország szuverenitását jelzi.
Ugyanakkor az importtermékek piacot növelnek, ami versenyhelyzetet teremt. Ez pedig elősegítheti az infláció csökkenését.
Az élelmiszer-infláció csökkenése enélkül is elérhető. Emlékezetes, hogy tavaly év végén, idén év elején volt az infláció csúcsa. Ebben az időszakban az élelmiszeripar átadási árai átlépték az 50-60 százalékos növekedést, amelyet az élelmiszer-kereskedők nem azonnal ugyan, de átvettek, és érvényesítették a kiskereskedelmi árakban. Ezt követően ütemesen csökkent az átadási árak növekedése. Ma az ipari termelői árak 6 százalék körüli növekedést mutatnak, míg az élelmiszer-kiskereskedelmi árak még mindig 15 százalék felett voltak. Nem látszódik az olló záródása. Ha abból indulunk ki, hogy az infláció csúcsán igazodtak az átadási árakhoz, akkor most is ezt kellene tenniük. Mivel úgy érzékeljük, hogy a kiskereskedelem sokkal lassabban követi ezt a folyamatot, azt kell mondjam, hogy kamatos kamattal kapják vissza az akkor megnövekedett költségeiket. A kormányzat közben igyekszik ösztönözni a fogyasztást, elég csak arra gondolni, hogy lehetővé vált a SZÉP-kártyákkal történő fizetés a boltokban, vagy említhetném a nyugdíjkorrekció 190 milliárd forintját, amelynek jelentős része az élelmiszer-kereskedelemben jelenik majd meg.
A kereskedelmi láncoknak a tartós árcsökkentéssel kellene igazodniuk a fogyasztás ösztönzéséhez. Szóval nem véletlenül használtam az ársarcos jelzőt a multikra egy szakmai konferencián. Az a meglátásom, hogy az ipari átadási és kiskereskedelmi árak alakulása között nem záródott, hanem nyílt az olló.
Van arra szabály, hogy milyen arányban kell a magyar és importtermékeket megjeleníteni a boltokban?
Erre nincs. Arra van, hogy a közétkeztetésben milyen arányban (80 százalék) kell magyar alapanyagokat használni az ételek előállításához. A kiskereskedelemben éppen az uniós szabályok, az áruk szabad áramlása miatt nem lehet, de nincs is szükség rá. Egyszerűen önmérséklet kell.
A magyar feldolgozóipar sem a hazai alapanyagok felhasználásáról híres.
Van erről egy beszédes adat. A multik ma a magasan feldolgozott termékek alapanyagát 87–90 százalékban importálják, míg 2010-ben ez az arány 53–61 százalékon állt. Természetesen a kormányzat számára is világos, hogy ezen a területen javítani kell, kutatás-fejlesztési, beruházási ösztönzésekkel, pályázatok kiírásával.
Mindez előremozdíthatja a hazai alapanyagot előállító ágazat fejlődését és lehetőséget biztosít a magyar alapanyagok felhasználásának növeléséhez.
Hogyan értékeli, mikor térhet vissza az élelmiszer-kereskedelemben a fogyasztás növekedése?
A helyzet az, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenése nagyrészt bázishatás. Nem szabad elfelejteni, hogy 2022-ben jelentős kormányzati transzfer volt (például szja-visszatérítés), és az első féléves adatokat a megnövekedett elkölthető jövedelem dobta meg. Ha kivesszük a statisztikából ezt az időszakot, az látszik, hogy az élelmiszer-fogyasztás csak egy kicsit csökkent vagy inkább stagnált. Arra számítok, hogy hamarosan újra növekedni fog a fogyasztás. Az pedig biztos, hogy a reálbérek újbóli növekedésével ismét megindulhat az élelmiszer-kereskedelmi forgalom növekedése.
