Jelentősen javultak a magyar gazdaság jövő évi kilátásai, amit már az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb jelentése is elismer, hiszen a nemzetközi pénzintézet már 2,8 százalékos növekedésre számít 2024-ben hazánktól, amit a kiskereskedelem és a fogyasztás hajthat. Az Oeconomus elemzése megvizsgálta az EBRD szeptemberi jelentésében foglaltakat, melyből az is kitűnik, hogy az ipar visszaesését az autóipar tudta enyhíteni, igaz, ezzel kisebb sérülékenységek is járnak.
Az idei év első felében a magyar gazdaság 1,7 százalékkal csökkent, ám az év egészét tekintve a visszaesés csak 0,2 százalékos lehet, miután a gazdaságot a gyenge külső kereslet, a költségvetés nehéz helyzete és az uniós források késlekedése is visszahúzta. Ugyanakkor a bank korábban ennél jelentősebb visszaesésre számított mind az idei, mind a következő év kapcsán.
Az elemzés arra is rámutat, hogy Magyarország – akárcsak Közép- és Délkelet-Európa más gazdaságai – sorsa szorosan összefonódott Németországgal,
a térségünk teljesítményében felerősödve jelenik majd meg, hogy az EU autóipara hogyan boldogul a gyors technológiai változások közepette.
Az EBRD által lefedett térségben 2020–2023 között 48 ezer munkahely jött létre az elektromos járművekhez kapcsolódó zöldmezős FDI-projektek, ugyanakkor az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy összességében a termelékenység megfelelő szintű javulásának hiánya miatt a magyar gazdaság versenyképessége csökken a fejlett európai és feltörekvő piaci versenytársakkal szemben.
Az Oeconomus elemzése szerint az EBRD helyesen látja a járműipar súlyát hazánkban, az mára valóban a feldolgozóipar fő pillérévé vált. A folyamatosan fejlődő járműgyártó ipar beruházási értéke 2022-ben 613 milliárd forintot ért el, amely rekordnak számított. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar gazdaságban 700 autóiparhoz köthető vállalat működik, és a szektor hozzájárulása a GDP-hez megközelíti a 4 százalékot, ami jóval alacsonyabb a gazdasági sajtóban gyakran megjelenő túlzó becsléseknél.
A szektorban foglalkoztatottak száma egyébként 160 ezer, ami a dolgozók 3,4 százaléka. A járműgyártás és a villamos berendezések gyártása ráadásul akkor is tudott növekedni, amikor az ipar egésze zsugorodott. Mindez azt bizonyítja, hogy a szektor a rugalmassága révén képes enyhíteni a kedvezőtlen ipari, és a gazdasági teljesítményben megjelenő tendenciákat.
Az ugyanakkor kockázatot jelent, hogy az üzemek döntő többsége külföldi tulajdonban van, a készterméket pedig majdnem teljes egészében exportálják. Ezt például a 2019-es, de így is legfrissebb hozzáadott értékről tanúskodó adatok mutatják be. Míg Németország az tényezőköltségen számított hozzáadott értékének több mint 52 százalékát adta a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-iparban, addig Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia részesedése a 2-4 százalékos sávban mozog. Ezért is kiemelten fontos, hogy az érintett országok fokozatosan feljebb lépjenek az ipari hozzáadott érték tekintetében.
