BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óriási vállalást tettek a kormánynak – és az ügyfeleiknek – a bankok

A lakossági és vállalati hitelpiacot is élénkítené az egyezség Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és a bankok között. Az Index kiszámolta, hogy a vállalt kamatsapka mennyivel csökkenti az adósok kamatterhét.

Jelentősen csökkenti a cégek és a lakosság hitelterheit a bankok Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérésére vállalt önkorlátozása – hívja fel a figyelmet kedden megjelent cikkében az Index.

A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel folytatott kétlépcsős egyeztetés végén a bankszektor a miniszter javaslatait elfogadva vállalta, hogy 

október 9-étől a vállalkozásoknak maximum 12 százalékos kamaton nyújt forgóeszközhitelt, míg lakossági oldalon a jelzáloghitelek esetében maximum 8,5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett biztosít hitelt a lakást vásárolni vagy építeni, felújítani akaró ügyfelek számára.

Businessman,Holds,Wooden,Blocks,With,Percent,And,Up,Or,Down
Fotó: Shutterstock

 

A lap számításai szerint a mostani kamatsapka 

egy 20 milliós, 20 évre felvett végig fix kamatozású hitelnél közel 3 millió forinttal csökkenti az adósok teljes hitelterhét a jelenleg meghirdetett banki topajánlatok kamatához képest.

A most megszületett vállalás ugyanakkor – emlékeztet a cikk – a vállalati oldalon jelentősebb: a piaci forgóeszközhitelek zömének árazása az 1 hónapos pénzpiaci kamatláb, a Bubor szintjéhez kapcsolódik, a meghirdetett konstrukcióknál a bankok által kért kamatfelár a Buboron felül 3,5–6 százalék között mozog. Miután a hét elején az 1 hónapos Bubor szintje október első munkanapján 12,92 százalékon állt, így a standard forgóeszközhitelek kamata 16,42–18,92 százalék között mozog még ezen a héten. 

Mindez azt jelenti, hogy a mostani megállapodás alapján a jövő héttől maximum 12 százalékon hitelező bankok lényegében azt vállalták, hogy negyedével csökkentik vállalati ügyfeleik hitelkamatterhét.

A gazdaságfejlesztési tárca kedd reggeli közleménye szerint mindkét fél közös érdeke, hogy „a szankciós infláció letörését és egy számjegyűre csökkentését követően” a gazdasági növekedés mihamarabb helyreálljon, a lakossági és vállalati hitelpiac pedig új erőre kapjon. Ezzel összefüggésben a gazdaságfejlesztési miniszter ismételten kiemelte, hogy hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés. Azt is aláhúzta, hogy 

bankadó helyett a pénzügyi eszközöket a gazdaság felé szükséges irányítani,

mivel a gazdaságnak jelenleg nagyobb szüksége van forrásokra, mint a költségvetésnek. Épen ezért meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést.

A megállapodásról szóló közleményében a Magyar Bankszövetség kiemelte: kritikus helyzetekben a pénzügyi közvetítőrendszer aktív szerepvállalásának szükséges feltétele a kormány és a banki közösség közötti folyamatos párbeszéd fenntartása, a kiszámítható és előremutató szabályozási környezet, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer tehervállalási képességének figyelembevétele.

A magyar bankszektor az elmúlt években jelentős pénzügyi terheket vállalt a hazai gazdaság stabilitásának megőrzéséért. Előretekintve a jövőben is elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása és a gazdasági verseny élénkítése iránt – írták.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.