A Világgazdaság jubileumi konferenciáján Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója; Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója; Egerszegi Ádám, az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese; Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója; valamint Dr. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója kerekasztal-beszélgetésen vett részt, amelyen a hazai hitelpiac jövőjét próbálták megjósolni.
A VG konferenciáját Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása nyitotta, majd a délelőtti programban felszólalt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, odaszúrva az MNB-nek. Délután aztán a kerekasztal-beszélgetések vették át a színpadot, ezek közül az elsőn azt tárgyalták, 2008-tól napjainkig hogyan alkalmazkodtak a negatív és pozitív környezethez a blue chip cégek?
Mitől kaphat lendületet a hitelpiac?
A második kerekasztalon elhangzottak szerint az első félév nem volt túl erős: a lakossági kihelyezések nagyjából a felükre estek vissza, a vállalati oladalon pedig csak olyan hitelprogramok segítségével tudtak emelkedni néhány százalékot, mint a Széchényi vagy a Baross – ez azonban reálértékben így is csökkenést jelentett. A második félév már pozitívabb trendekkel kecsegtet, azonban továbbra is sok a kockázat a piacon.
Jelasity Radován a lakossági hiteleknél, főleg a ingatlanhiteleknél továbbra is lassulást lát, ez pedig a vállalati forgóeszközöknél is problémát jelentett az év közepéig. Szerinte itt keresleti kérdésről van szó, ami teljesen normális helyzet a magas kamatok és az mellett. A következő néhány hónapban azonban a hitelpiac komoly erőre tehet szert.
A bankok és az ügyfelek szeretik a kiszámíthatóságot a gazdaságban, a stabilitás pedig kulcsfontosságú lesz a következő hónapokban
– mondta Hegedűs Éva.
A Raiffeisen Bank jelentős aktivitást lát a vállalati területen, főleg az euróban kereső cégeknél, ám a lakossági hiteleknél további lassulásra kell számítani – a jelzáloghitelek jelentik itt a legnagyobb problémát, ugyanis a személyi kölcsönök esetében jelentős fellendülést lehet tapasztalni.
Dr. Sipos-Tompa Levente szerint a Magyar Fejlesztési Banknak épp ebben a környezetben kell a legaktívabbnak lenniük, a növekedő beruházások pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a keresleti oldal normalizálódjon. A banki likviditás kiemelkedő, és egyre kevesebb az olyan tényező, ami visszafogná a hitelezési képességet.
Az elmúlt évek szeszélyes piaci környezete mellett komoly várakozások vannak a jövővel szemben. A következő két évben a hitelpiac is komoly átalakulásokon mehet keresztül. Zolnai György szerint a növekedés legfontosabb faktora továbbra is a kamatkörnyezet lesz, ahol azonban a támogatott hitelekkel, például a babaváró hitellel és az otthonfejlesztési kölcsönnel továbbra is serkenteni lehet a gazdaságot.
A Magyar Fejlesztési Bank a legnagyobb növekedést a zöld ágazatokban látja, amelyek támogatására egyre több forrás áll rendelkezésre, hála a fellendülő keresletnek.
Egerszegi Ádám a következő évben a hitelezési aktivitás a növekedését várja, a problémák szerinte elsősorban nem banki, hanem a lakossági oldalon vannak. Ezeket kormányzati támogatásokkal és a gazdaság erősítésével helyre lehet hozni.
A zöld beruházásokat ő is kiemelt területnek nevezte, amelyek a következő években a leggyorsabban növekedő beruházások lesznek.
Az Erste vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy ha körbenézünk a világban, azt látjuk: a magyar hitelpiac jelenlegi problémái korántsem egyediek. Szerinte a mostani helyzet átmeneti,
a bankok mellett a politikának is dolgoznia kell azon, hogy a hitelek és a beruházások segítségével lábra lehessen állítani, majd pedig fellendíteni a gazdaságot.
A kötvénypiacon és a tőzsdén is teremhet még babér az év végéigA világgazdasági lassulás és a magas kamatkörnyezet vonzóvá teszik a jó minőségű vállalati és államkötvényeket, de gondos választással a részvények között is találhatnak vonzó hozamlehetőségeket az év végéig a befektetők az Erste stratégái szerint. |
