Nem kerültek szóba az idei minimálbér-tárgyalásokon a közmunkások, mivel kívül esnek a versenyszféra hatókörén – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülését követően, ahol a szakszervezetek és a munkaadók álláspontja több kérdésben is közeledett. Jó hír a minimálbéren bejelentett munkavállalók számára, hogy jövőre 15 százalékkal növekedhet a fizetésük, sőt, arra is van esély, hogy idén év végéig még egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatásban részesüljenek. Ám a jelek szerint a közmunkások ebből szinte semmit nem fognak látni.
Pedig túlzás nélkül állítható, hogy a legnehezebb anyagi helyzetben a bérből és fizetésből élők között Magyarországon a közfoglalkoztatottak vannak, akik havi keresete júliusban az 559 ezer forintos bruttó átlagbér ötöde volt:
2023. január óta bruttó 116 ezer forintot, azaz nettó 77 ezer forintot vihetnek haza.
Habár az ő keresetük is 16 százalékkal emelkedett az év elején, mint a minimálbéreseké, őket még jobban sújthatták az idei drasztikus áremelések, amelyekről köztudomású, hogy leginkább az alsó jövedelmi tized életszínvonalát roncsolják.
Palkovics Imre elmondta, hogy azért sem került szóba a közmunkások kérdése, mert állami-közigazgatási keretek között történik a foglalkoztatásuk, ezért a béremelésük attól is függ, hogy a kormány növelni vagy épp csökkenteni akarja a számukat.
A széljárás alapján a kormány most azt mondja, hogy a vendégmunkások helyett mozgósítani kellene a Magyarországon még fellelhető munkaerő-tartalékot. Nem gondolom, hogy ösztönözni fogják a közmunkásokat arra, hogy benne maradjanak a rendszerben
– vélekedett a Munkástanácsok elnöke, aki szerint sokkal inkább abba az irányba fogják terelni őket, hogy kikerüljenek onnan és vállaljanak munkát a munkaerőpiacon. A közmunkások száma egyébként már így is kifejezetten alacsony, márciusban mindössze 65 ezer főt alkalmaztak ilyen formában, ami 10 éve, a tehát a közmunkaprogramok 2013-as elindulása óta a legalacsonyabb szám.
Ami az egyszeri százezer forintot illeti, Palkovics Imre igyekezett tisztázni a helyzetet.
„Világosan kell látni, hogy ez nem egy kötelező jellegű kifizetés, a munkáltató döntésén múlik, hogy kifizeti-e vagy sem” – tette világossá a Munkástanácsok vezetője, aki hozzátette, addig, amíg nincs végleges döntés róla addig készpénznek sem lehet venni. Mégha nagy valószínűséggel a kormány jóvá is hagyja, csak azon a munkahelyen találkozhatnak a dolgozók ezzel a juttatással, ahol a munkáltató megengedheti magának és meg akarja tartani a munkavállalóit. Jelezte, hogy vélhetően nem Szép-kártyán kapják meg végül ezt az összeget, hanem készpénzben, a kkv-k többségénél ugyanis nem jellemző ez a juttatási forma.
Kérdéseinkkel kerestük a Belügyminisztériumot is, a tárcától azt szerettük volna megtudni, hogy a vártnál magasabb miatt tervezik-e esetleg a közmunkások kompenzációját, ám cikkünk megírásáig nem válaszoltak.
