„Itt a klímaváltozás, a tavaszi fagy évek óta visszatérő vendég, vannak másfél-két hetes lehűlési hullámok, majd jön egy extrém aszály, hónapokon keresztül nem esik megfelelő mennyiségű eső. Az UV-sugárzás mértéke egyre csak nő, és vannak hetek, amikor hónapokra elegendő csapadék esik” – fogalmazott a honlapon megjelent podcastban az elnök. Apáti Ferenc szerint ezeket az időjárási anomáliákat csak tetézi a munkaerőhiány. Minőségi munkaerőről gyakorlatilag nem is lehet beszélni. Új kártevők, kórokozók jelennek meg, ezzel párhuzamosan azonban egyre kevesebb növényvédő szert használhatnak a gyümölcsösgazdák.
Fotó: Kiss Annamarie / Hajdú-Bihari Napló
Feladatok a következő évtizedben
A szakember, egyebek mellett, arról is beszélt, milyen megoldásokat lát ezekre a kihívásokra, és hogyan képzeli el tíz év múlva a rentábilis és versenyképes almatermesztést.
Apáti Ferenc felhívja a figyelmet, hogy mindenképpen külön kell kezelni az étkezési és az ipari almát.
Sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben az ipari céltermesztés vagy az iparialma-termesztés fogalmak általánossá váltak, holott Nyugat- és Dél-Európában ezek gyakorlatilag ismeretlenek.
Ott az étkezésialma-termesztés melléktermékének számít a rosszabb minőségű léalma.
Az ipari alma termésmennyiségét növelni kellene
Lehetne ipari almát is jól és korszerűen termeszteni, de annak az a feltétele, hogy ne a mostani, hektáronkénti 20-25 tonna termésátlaggal, hanem a legalább 60-80 tonnás átlaggal termesszük.
Fotó: Agrárminisztérium
Az étkezési alma esetében nem beszélhetünk másról, csak szuperintenzív termesztéstechnológiáról, 3-4 ezres hektáronkénti tőszámról, ültetvényfűtéses és légkeveréses fagyvédelemről, robotizációról, önjáró erő- és permetezőgépekről, permeteződrónokról. Váltani kell a művelési rendszerben is, ugyanis tíz év múlva elavult lesz a mostani, úgynevezett szuperorsós rendszer.
Minél kevesebb növényvédő szert!
A jövő másik nagy feladata az, hogy a növényvédelmet ne növényvédő szerekkel oldjuk meg, hanem biológiával, hasznos szervezetekkel, UV-C ültetvénysterilizálással – fogalmazott a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke, aki beszélt a jövőbeni állami és uniós támogatási lehetőségekről is.
A költségekről, a rendelkezésre álló forrásokról és a várható változásokról további részleteket olvashatnak a https://www.szon.hu/helyi-gazdasag/2023/10/van-e-jovoje-a-szabolcsi-almanak honlapon.
