Már az összes magyarországi iparialma-üzem meghirdette árait, amelyek csalódást okoztak a termelőknek, és azzal a veszéllyel járnak, hogy teljesen leépül a hazai léalmaágazat
– mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Jól látszik, hogy a magyar almaültetvények területe folyamatosan fogyatkozik. Az elmúlt 25 év alatt oda jutottunk, hogy 42 ezer hektárból lett 20,5 ezer hektár, tehát az ültetvények több mint fele eltűnt – számszerűsítette Apáti a leépülést a Szonon megjelent podcastban.
Az ültetvények eltűnése jelen pillanatban a feldolgozóipar számára okoz érzékenyebb veszteséget.
A FruitVeB elnöke szerint ugyanis az étkezési piacainkat úgy-ahogy el tudjuk látni, bár itt is vannak problémák. A tavalyi és az előző három gyenge termésű évben már azt is érzékelhettük, hogy már elég étkezési almánk sincs a saját piacaink ellátására – tette hozzá.
A feldolgozóiparban ugyanakkor rendszerint nagyon nagy a baj: öt évből négyszer csupán a feldolgozókapacitás felére van elegendő alma.
A trend romló, amit a léüzemek tulajdonosai is látnak, és joggal tarthatnak attól, hogy nagyon rövid időn belül elfogyhat alóluk az alapanyag, ami azt jelentheti, hogy a jelen lévő négy, léalma-feldolgozással foglalkozó cégből lesz olyan, amelyik beszünteti a magyarországi gyártást.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB ezért egy iparialma-programon dolgozik, amelyet a terveik szerint fél év múlva már bemutathatnak az Agrárminisztériumnak. A program részletei egyelőre nem nyilvánosak, csak a célja, amely szerint egy teljesen más szemléletű iparialma-termelést kell folytatni, mint ami az elmúlt negyed században jellemző volt.
Az elmúlt 25 évben az volt a legfőbb gond, hogy az alacsony színvonalú, helyenként igénytelen almatermelés szinonim fogalommá vált az iparialma-termelésssel
– mondta Apáti Ferenc. Márpedig a kettő között óriási különbség van, ipari almát is lehet korszerűen, professzionális módon termelni, amire szerinte vannak hazai, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei példák is.
Apáti szerint a jelenlegi helyzet az, hogy a gazdálkodók többsége már belekeseredett az almatermelésbe, azon belül a léalmatermelésbe is. Az ipari ültetvényeken tavaly legfeljebb féltermés volt, és nagyon magas, kilogrammonként 60-70 forintos önköltséggel, lehetett léalmát előállítani. Ehhez 40-42 forintos nettó termelői árak párosultak, vagyis a tavalyi év – egy két szerencsés kivételtől eltekintve, akiknek nagyon jó termésük volt – mindenkinek veszteséget hozott.
Idén ugyan az elmúlt évekhez képest jobb a termés, de az iparialma-termelés önköltségét szinte lehetetlen 40 forint alá szorítani – szól a FruitVeB elnökének helyzetjelentése. Márpedig, ha most a feldolgozóipar nagyon alacsony árat hirdet meg, és még a tavalyinál is olcsóbban akarja megvenni az almát, akkor annak Apáti szerint nem az lesz a következménye, hogy idén nem kapnak elég ipari almát a feldolgozók, mert a termelők nem tudnak mit tenni, ilyen áron is be fogják szállítani a leszüretelt gyümölcsöt.
Viszont még inkább visszaesik a már amúgy is mélyben lévő termelési kedv, amiből a léalmaágazat szereplőit már nem lehet visszahozni
– nyomatékosította.
Évi ezer hektár almaültetvény tűnhet el a következő időszakbanÖt éve volt utoljára jó termés Magyarországon. |
Ha most, amikor végre van egy normális termésünk, nem lesz jó ára a léalmának, annak az az üzenete, hogy nem érdemes az iparialma-ágazatban fejleszteni, sőt, termelni sem. Ebben az esetben pedig a léalma-termelés a rá épülő feldolgozóiparral együtt egy néhány éves távlatban el fog veszni.
Márpedig egyelőre a piaci helyzet azt mutatja, hogy a fejlődés és a leépülés közül az utóbbinak van nagyobb esélye. Néhány hete az egyik léüzem 38 forintos kilónkénti nettó árral jött ki, és ahogyan Apáti Ferenc a Világgazdaságnak elmondta, a többiek is hasonló, 40 forint körüli árakat hirdettek meg.
Az természetes, hogy mindenki olcsón akar venni, de most a világpiaci helyzet alapján a léalmapiacon ennél magasabb, 46-48 forintos kilónkénti árak jelentenék a realitást
– állítja a FruitVeB elnöke.
Ennek pedig az az oka, hogy Kínában tavaly után idén is gyenge az almatermés, márpedig Kína adja a világ alma- és sűrítménytermelésének is a felét, az ott kieső mennyiség hiányozni fog a sűrítmény világpiacán. Az is a magasabb árakat teszi reálissá, hogy a narancs- mint a második legnagyobb mennyiségben felhasznált sűrítmény folyamatosan fogy a piacról, a narancsültetvényekkel növényvédelmi gondok vannak, a narancskoncentrátum ára az elmúlt egy-két évi szint négyszeresére emelkedett. Az is fontos tényező, hogy az EU-ban a tavalyinál 300-400 ezer tonnával kisebb termés várható.
Idén lélegzethez juthatnának az almatermelőkAz idei terméskilátások lényegesen jobbak, mint a tavalyi tényadatok. Akkor csupán 280 ezer tonna almát szüreteltek, amiből 80 ezer tonna volt az étkezési minőségű. A FruitVeB szerint az elmúlt egy-két évben tapasztalható csökkenő kereslet mellett is 100-110 ezer tonna piacunk van belföldön, a tavalyi termés még ennek ellátására sem volt elegendő. A 200 ezer tonna 2022-es iparialma-termésre ugyanez elmondható, csak ott arányaiban még rosszabb volt a helyzet. A hazai feldolgozókapacitás ugyanis 450-500 ezer tonnás, ebből 400-420 ezer tonna a sűrítménygyártó léüzemi kapacitás. Ha ezek félgőzzel üzemelnek, borítékolható a gazdaságtalan működés. Idén 500–550 ezer tonna közötti almatermésre számítanak, amiből 400–430 ezer tonna lehet az ipari alma, ami a feldolgozókapacitásokat 80-90 százalékosan feltölti. A nagy kérdés az étkezési alma mennyisége: 100–120 ezer tonna közé várják, de ez akár 90 ezer tonna is lehet. Az idén ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb a varasodással fertőzött ültetvények nagysága, így kérdés az is, hogy emiatt mennyi alma kerül át az étkezési minőségből az ipariba. |
