BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érik a léalmabotrány, az alacsony árak miatt sokan abbahagyhatják a termesztését

Meghirdették felvásárlási áraikat az iparialma-feldolgozók, de olyan alacsony szinten, ami – ha a szezonban marad ez az ár – a FruitVeB elnöke szerint a léalmaágazat gyors leépüléséhez vezethet.

Már az összes magyarországi iparialma-üzem meghirdette árait, amelyek csalódást okoztak a termelőknek, és azzal a veszéllyel járnak, hogy teljesen leépül a hazai léalmaágazat

– mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Jól látszik, hogy a magyar almaültetvények területe folyamatosan fogyatkozik. Az elmúlt 25 év alatt oda jutottunk, hogy 42 ezer hektárból lett 20,5 ezer hektár, tehát az ültetvények több mint fele eltűnt – számszerűsítette Apáti a leépülést a Szonon megjelent podcastban. 

Az ültetvények eltűnése jelen pillanatban a feldolgozóipar számára okoz érzékenyebb veszteséget. 

A FruitVeB elnöke szerint ugyanis az étkezési piacainkat úgy-ahogy el tudjuk látni, bár itt is vannak problémák. A tavalyi és az előző három gyenge termésű évben már azt is érzékelhettük, hogy már elég étkezési almánk sincs a saját piacaink ellátására – tette hozzá.

20221011 Nyíregyháza Nobilis bejárásNobilis Zrt. mátészalkai üzemeFotó: Dodó Ferenc DFKelet-Magyarország 20221011 Nyíregyháza 

Nobilis bejárás
Nobilis Zrt. mátészalkai üzeme
Fotó: Dodó Ferenc DF
Kelet-Magyarország
Eltűnhetnek a léüzemek. Fotó: Dodó Ferenc / Kelet-Magyarország

A feldolgozóiparban ugyanakkor rendszerint nagyon nagy a baj: öt évből négyszer csupán a feldolgozókapacitás felére van elegendő alma. 

A trend romló, amit a léüzemek tulajdonosai is látnak, és joggal tarthatnak attól, hogy nagyon rövid időn belül elfogyhat alóluk az alapanyag, ami azt jelentheti, hogy a jelen lévő négy, léalma-feldolgozással foglalkozó cégből lesz olyan, amelyik beszünteti a magyarországi gyártást. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB ezért egy iparialma-programon dolgozik, amelyet a terveik szerint fél év múlva már bemutathatnak az Agrárminisztériumnak. A program részletei egyelőre nem nyilvánosak, csak a célja, amely szerint egy teljesen más szemléletű iparialma-termelést kell folytatni, mint ami az elmúlt negyed században jellemző volt.

Az elmúlt 25 évben az volt a legfőbb gond, hogy az alacsony színvonalú, helyenként igénytelen almatermelés szinonim fogalommá vált az iparialma-termelésssel

– mondta Apáti Ferenc. Márpedig a kettő között óriási különbség van, ipari almát is lehet korszerűen, professzionális módon termelni, amire szerinte vannak hazai, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei példák is. 

Apáti szerint a jelenlegi helyzet az, hogy a gazdálkodók többsége már belekeseredett az almatermelésbe, azon belül a léalmatermelésbe is. Az ipari ültetvényeken tavaly legfeljebb féltermés volt, és nagyon magas, kilogrammonként 60-70 forintos önköltséggel, lehetett léalmát előállítani. Ehhez 40-42 forintos nettó termelői árak párosultak, vagyis a tavalyi év – egy két szerencsés kivételtől eltekintve, akiknek nagyon jó termésük volt – mindenkinek veszteséget hozott. 

Idén ugyan az elmúlt évekhez képest jobb a termés, de az iparialma-termelés önköltségét szinte lehetetlen 40 forint alá szorítani – szól a FruitVeB elnökének helyzetjelentése. Márpedig, ha most a feldolgozóipar nagyon alacsony árat hirdet meg, és még a tavalyinál is olcsóbban akarja megvenni az almát, akkor annak Apáti szerint nem az lesz a következménye, hogy idén nem kapnak elég ipari almát a feldolgozók, mert a termelők nem tudnak mit tenni, ilyen áron is be fogják szállítani a leszüretelt gyümölcsöt. 

Viszont még inkább visszaesik a már amúgy is mélyben lévő termelési kedv, amiből a léalmaágazat szereplőit már nem lehet visszahozni

– nyomatékosította. 

Évi ezer hektár almaültetvény tűnhet el a következő időszakban

Öt éve volt utoljára jó termés Magyarországon.

Ha most, amikor végre van egy normális termésünk, nem lesz jó ára a léalmának, annak az az üzenete, hogy nem érdemes az iparialma-ágazatban fejleszteni, sőt, termelni sem. Ebben az esetben pedig a léalma-termelés a rá épülő feldolgozóiparral együtt egy néhány éves távlatban el fog veszni. 

Márpedig egyelőre a piaci helyzet azt mutatja, hogy a fejlődés és a leépülés közül az utóbbinak van nagyobb esélye. Néhány hete az egyik léüzem 38 forintos kilónkénti nettó árral jött ki, és ahogyan Apáti Ferenc a Világgazdaságnak elmondta, a többiek is hasonló, 40 forint körüli árakat hirdettek meg. 

Az természetes, hogy mindenki olcsón akar venni, de most a világpiaci helyzet alapján a léalmapiacon ennél magasabb, 46-48 forintos kilónkénti árak jelentenék a realitást

– állítja a FruitVeB elnöke. 

Ennek pedig az az oka, hogy Kínában tavaly után idén is gyenge az almatermés, márpedig Kína adja a világ alma- és sűrítménytermelésének is a felét, az ott kieső mennyiség hiányozni fog a sűrítmény világpiacán. Az is a magasabb árakat teszi reálissá, hogy a narancs- mint a második legnagyobb mennyiségben felhasznált sűrítmény folyamatosan fogy a piacról, a narancsültetvényekkel növényvédelmi gondok vannak, a narancskoncentrátum ára az elmúlt egy-két évi szint négyszeresére emelkedett. Az is fontos tényező, hogy az EU-ban a tavalyinál 300-400 ezer tonnával kisebb termés várható.

Idén lélegzethez juthatnának az almatermelők

Az idei terméskilátások lényegesen jobbak, mint a tavalyi tényadatok. Akkor csupán 280 ezer tonna almát szüreteltek, amiből 80 ezer tonna volt az étkezési minőségű. A FruitVeB szerint az elmúlt egy-két évben tapasztalható csökkenő kereslet mellett is 100-110 ezer tonna piacunk van belföldön, a tavalyi termés még ennek ellátására sem volt elegendő. A 200 ezer tonna 2022-es iparialma-termésre ugyanez elmondható, csak ott arányaiban még rosszabb volt a helyzet. A hazai feldolgozókapacitás ugyanis 450-500 ezer tonnás, ebből 400-420 ezer tonna a sűrítménygyártó léüzemi kapacitás. Ha ezek félgőzzel üzemelnek, borítékolható a gazdaságtalan működés. Idén 500–550 ezer tonna közötti almatermésre számítanak, amiből 400–430 ezer tonna lehet az ipari alma, ami a feldolgozókapacitásokat 80-90 százalékosan feltölti. A nagy kérdés az étkezési alma mennyisége: 100–120 ezer tonna közé várják, de ez akár 90 ezer tonna is lehet. Az idén ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb a varasodással fertőzött ültetvények nagysága, így kérdés az is, hogy emiatt mennyi alma kerül át az étkezési minőségből az ipariba. 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.