A kis- és középvállalkozások pesszimistábbá váltak, 2023 őszén a kiscégek sötétebben látják a jövőt, mint a nagyobb vállalkozások. Ezzel együtt a mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értékről, a 2020. áprilisi mínusz 25 pontról másfél év alatt lényegében visszaemelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző értékre (2019. októberében plusz 40 ponton állt). 2022 második fél évében azonban ismét erős csökkenés történt, amit részben ellensúlyozott a 2023. tavaszi emelkedés. A mutató értéke a mostani csökkenés ellenére az előző év azonos időszakához képest továbbra is számottevően magasabb. Idén ősszel a várakozások pesszimistábbá válása elsősorban a kis- és középvállalkozások körében tapasztalható. A bizonytalansági mutató értéke lényegében nem változott 2023 áprilisához képest, jelenleg 55 ponton áll.
A magyar vállalkozások helyzetértékelésében jelentős különbségek tapasztalhatóak, mégpedig a vállalati kategóriák szerint
– derült ki a GVI októberi vállalati konjunktúravizsgálatának eredményeiből, amely 1825 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az idén október 1. és 31. között zajlott adatfelvétel eredményei szerint a konjunktúramutató értéke 2023 októberében plusz 19 ponton állt, ami a 2023 első fél évében bekövetkezett erőteljes növekedést követően kismértékű visszaesés.
Az üzleti klíma megítélésének romlása vagy stagnálása általános tendencia
A cégek között az üzleti klíma megítélésének romlása vagy stagnálása általános tendencia az összes vizsgált vállalati szegmensben. A várható helyzet értékelése továbbra is nagymértékben eltér vállalati jellemzők szerint. Jelenleg a legkedvezőbb üzleti klímára a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalkozások, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak. Ezzel szemben
a Konjunktúramutató értéke negatív a tíz főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében,
illetve az építőiparban, ami ezekben a szegmensekben recessziós várakozásokra utal. Emellett a mutató lényegesen átlag alatti értéket mutat a kereskedelemben, a kizárólag vagy részben belpiacra értékesítő vállalkozások között, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében is.
Az üzleti klíma értékelése az egy évvel ezelőtti, 2022. októberi adatfelvétel során az összes vizsgált kategóriában kizárólag a 2008-as világgazdasági válság, illetve a 2020-as koronavírus-járvány mélypontjainál volt pozitívabb, ezeket leszámítva a vizsgált időszak folyamán a leginkább negatív hangulatot tapasztalhattuk tavaly ősszel. Ehhez viszonyítva a gazdaság minden szegmensében továbbra is lényegesen pozitívabb várakozások tapasztalhatók 2023 második fél évére és 2024 elejére vonatkozóan. A mostani adatfelvételt megelőzően – a koronavírus-járvány első és második hullámát, illetve az időszakát leszámítva –, legutóbb 2013 folyamán adtak hasonló helyzetértékelést a cégek a várható kilátásaikról.
A vállalkozások pesszimistábban ítélik meg az üzleti klímát
A vállalkozások a múlt fél évhez képest pesszimistábban ítélik meg az üzleti klímát, várakozásaik ugyanakkor továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint. Összességében a megrendelések és a beruházások várható szintjére vonatkozó prognózisok számottevően negatívabbá váltak az elmúlt fél év során. A bizonytalansági mutató értéke lényegében nem változott 2023 áprilisához képest, jelenleg 55 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelésében jelentős, tartós különbségek tapasztalhatók vállalati kategóriák szerint.
A felmérés is leszögezi, hogy Németország gazdasági teljesítménye erős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. A müncheni Ifo intézet előrejelzései szerint a német csökkenésének mértéke 0,6 százalék lesz 2023-ban, az euróövezet viszont 0,8 százalékkal bővül. 2024-ben Németországban és az euróövezetben egyaránt 1,3 százalékos növekedést várnak.
