Adócsomag: könnyítés az egyéni vállalkozóknak, jön az e-áfa és az e-nyugta, döntöttek a túró rudiról
Keddi ülésén az Országgyűlés 116 igen, 47 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta a 186 oldalas, Az egyes adótörvények módosításáról című klasszikus, idei második salátatörvényét – amely számos adótörvényt számos ponton átír, módosít, pontosít –, emellett a Törvényalkotási Bizottság 97 oldalas összegző módosító javaslatát – számolt be róla az Adó Online.
Fotó: Treecha
A cikk szerint a legnagyobb meglepetés az volt, hogy – a gazdasági bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata alapján – az összes olyan intézkedést kihagyták az őszi adócsomagból, amelyek az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítésére vonatkozóan 2025-től léptek volna hatályba. Az indokolás szerint a többi között
- a személyi jövedelemadót,
- a szociális hozzájárulási adót,
- a katatörvényt,
- az illetékeket és
- a helyi adókat is érintő, tervezett intézkedések további egyeztetést igényelnek, ezért ezeket törölték az eredeti törvényjavaslatból.
Szja: könnyítés az egyéni vállalkozóknak, adómentes lesz a lottóötös
Mivel 2024. január elsejétől megszűnik az amerikai–magyar kettős adózást kizáró egyezmény, számos ponton módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény, például változik a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály. Jövőre tehát a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében
engedélyezi a törvény a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében pedig nem.
A módosítás nyomán az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell majd alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre és fizetett kamatra.
Szintén itt szerepel, hogy „a tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében” mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a nyeremények, vagyis adómentes lesz a lottóötös.
Ezenfelül ösztönzik az egyéni vállalkozóvá válást: esetükben nem minősül bevételnek, így adózni sem kell a munkavállaló, illetve a vezető tisztségviselő a vállalkozásban ingyenes vagy kedvezményes, tagsági jogot megtestesítő részesedése után, ha három évig megtartja azt.
Továbbá egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5 százalékos kedvezményes áfamértéket állapítottak meg.
Jön az e-áfa és az e-nyugta
Az áfatörvényben meghatározták az e-nyugta szabályait. A 2025-ös hatályba lépést követően a kibocsátott e-nyugtát egy vevői alkalmazás segítésével lehet majd elérni, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók.
Jövőre indul az e-áfarendszer a vállalkozásoknak, amelyben lehetővé válik, hogy az adóalanyok az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítsék, módosítsák, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják.
A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte ezzel kapcsolatban, hogy „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.
Döntöttek a túró rudiról
Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre: a törvény 2024. január 1-jétől 18 százalékos áfakulcs alá sorolja a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott, a 2106 és a 1806 vámtarifaszám alá tartozó desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit – nevesíti a népszerű terméktípust a részletes indoklás.
Varga Mihály korábban a közösségi oldalán jelezte, hogy „a média érdeklődését csak a túró rudi áfakulcsának csökkentése keltette fel, holott ennél azért jóval többről van szó”.
Például arról, hogy mostantól adómentes lesz – a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által – a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás a speciálisan erre a célra felszerelt közlekedési eszközökben, csakúgy, mint a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése.
Egyéb változások: különadók, számvitel, feketelisták
A törvényjavaslat elfogadása nyomán kevésbé lesznek izgalmasak a NAV feketelistái. A közzétételre kötelezettek köre ugyanis szűkül, miután a tervek szerint 2024-től „a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság, de
közülük is csak azokét, akiknél az adóhiány összege meghaladja a 100 millió forintot”.
A magyar borkereskedelem fellendítésével indokolták, hogy adómentessé vált a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett, palackozott borászati termék.
Ezenfelül azt is megszavazták, hogy a jelenlegi literenkénti 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén.
Továbbra sem kell reklámadót fizetni, jövő év végéig meghosszabbították az adó felfüggesztését. 2024-től nem kell közműadót sem fizetni a hírközlési vezetékek után, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezték a közműadótörvényt.
Igen a globális minimumadóraA parlament 152 igen, hat nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról szóló és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosítását. A jogszabály szerint ezen adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagy méretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. A minimumadó mértéke 15 százalék – ennek kiszámításakor figyelembe kell venni a társasági adón túl a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot is. A kormányzat mintegy 100 milliárd forint bevételt vár ezen kiegészítő adóból. Varga Mihály pénzügyminiszter az általános vitában azt mondta, a kiegészítő adót akkor kell szedni, ha egy cégcsoport tényleges jövedelemadóztatása nem éri el a 15 százalékot. A kiegészítő adó háromféle lehet:
A törvény jövő évtől új kutatás-fejlesztési adókedvezményt is bevezet, amelyet alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés esetén lehet igénybe venni. |
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítást jelentett be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
