A magyar gazdaság recesszióban maradt 2023 első felében, ami jelentős csúszást okozott a 2023-as költségvetésben és korrekciót a külső egyensúlyban. Az alacsonyabb nyersanyagárak és az enyhülő finanszírozási feltételek azonban 2024-ben és 2025-ben is támogatják a magyar gazdaság fokozatos fellendülését – állapítja meg az Európai Bizottsági őszi előrejelzésében Magyarországgal kapcsolatban.
Brüsszel szerint az visszaszorul a magas szintről, de a bérek élénk növekedése várhatóan fenntartja az árnyomást.
A költségvetési hiány az előrejelzések szerint 2023 után is magas marad, tükrözve az elmúlt években elfogadott tartós bevételcsökkentő intézkedések hatását
– teszik hozzá, ezek alapján úgy vélik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén és jövőre is elvéti a kormány a hiánycélt: 2023-ban a költségvetési deficit 5,2 százalék helyett 5,8 százalék, 2024-ben pedig 2,9 százalék helyett 4,3 százalék lesz.
Fokozatosan indul be a növekedés
Várakozásuk szerint a reál-GDP 0,7 százalékkal zsugorodik, de az infláció mérséklődésével fokozatosan helyreáll, ami lehetővé teszi a jelenleg nagyon szigorú monetáris kondíciók enyhülését.
A fogyasztást a reáljövedelem-növekedés élénkülése és az elővigyázatossági megtakarítások mérséklése segíti elő. Bár a építőipari beruházásokat továbbra is korlátozza a költségvetési konszolidáció és a magas kamatlábak, de a nagy feldolgozóipari működőtőke-projektek várhatóan fellendítik a gépberuházásokat. Ahogy ezek a kapacitások a termelésbe kerülnek, fokozatosan erősítik Magyarország exportteljesítményét – teszik hozzá.
Helyreáll a külső egyensúly
A jelentés emlékeztet rá, hogy külső egyenleg 2023-ban meredeken javul az alacsonyabb energiaimportárak és a gazdasági miatti visszaeső miatt. A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2022-es 8,2 százalékos hiányról 2023-ra 0,9 százalékos többletre fordul át. A belföldi kereslet előre jelzett élénkülésével azonban a folyó fizetési mérleg 2025-re az előrejelzések szerint kismértékű deficitté áll vissza.
Feszes marad a erőteljes bérnövekedés mellett
A foglalkoztatás rugalmas maradt 2023 első felében, mivel a vállalatok vonakodtak elbocsátani dolgozóikat a tartós munkaerő-hiányos környezetben. A munkanélküliségi ráta szerény, 4,1 százalékos volt 2023 harmadik negyedévében, és az előrejelzések szerint a következő években nagyjából változatlan marad. Rámutatnak: a feszes munkaerőpiac várhatóan fenntartja a magas nominálbér-növekedést, amit tovább erősít a 2024-ben várható két számjegyű minimálbér-emelés.
Magas szinten marad az infláció
Az unióban használatos HICP-infláció jelentősen, 14,6 százalékra csökkent 2023 harmadik negyedévében, és a következő hónapokban a bázishatások, az alacsonyabb nyersanyagárak és a gyenge fogyasztói kereslet miatt vissza fog térni egy számjegyűre. Ugyanakkor a magas bérnövekedés várhatóan tartósan magasan tartja a szolgáltatási inflációt. Bár a vállalati szektor aggregált jövedelmezősége magasnak tűnik, a kisebb cégek pénzügyileg feszítettebbek, így nagyobb valószínűséggel hárítják át a béremeléseket a fogyasztókra. Az üzemanyagok jövedékiadó-emelése 2024 januárjában a becslések szerint 0,5 százalékponttal nő. Az előrejelzéseik szerint a harmonizált inflációs ráta a 2023-as 17,2 százalékról 2024-re 5,2 százalékra, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken.
