Most kell résen lenni: milliók kaphatnak vissza 150 ezer forint személyi jövedelemadót

Itt az év vége, így most kell figyelniük azoknak, akik szeretnének élni a nyugdíj- és egészségpénztári tagság után igénybe vehető adó-visszatérítéssel – erre hívta fel a figyelmet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke.

Nagy Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy 

személyijövedelemadó-visszatérítésre nyílik lehetőség. Hogy az érintettek tisztában legyenek a lefontosabb tudnivalókkal, az ÖPOSZ egy online kisokost is összeállított.

Mit kell tudni az év végi adó-visszatérítésről?

Az év végéhez közeledve újra aktuális az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre összesen járó, legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés igénybevétele. Ahhoz, hogy ez az adó-visszatérítés teljes egészében megérkezzen, az idei önkéntes pénztári befizetések – a munkáltatói hozzájárulást is beleértve – el kell érjék a 750 ezer forintot. Ennek a 20 százaléka ugyanis az a maximális, 150 ezer forintos összeg, amelyet visszakaphatnak az adózók. 

Ennél kisebb éves befizetés esetén természetesen az adó-visszatérítés összege is alacsonyabb, továbbá azok, akik valamilyen okból nem fizetnek szja-t – például a 25 éven aluliak vagy a családi adókedvezményben részesülők –, értelemszerűen nem részesülhetnek szja-visszatérítésben. Akik viszont a pénztári tagság mellett nyugdíjbiztosítással, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár 280 ezer forintot is visszakaphatnak.

Az összesen mintegy kétmillió önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári tagnak tehát célszerű ellenőriznie egyenlegét, és ha van rá módja, minél inkább feltölteni. Azoknak pedig, akik még nem tagok, de tudnak 750 ezer forintot mozgósítani, érdemes belépniük valamelyik pénztárba. Ez ma már online is megtehető. Az utalásoknak az idei utolsó banki munkanapig, azaz december 29-ig kell beérkezniük a számlákra ahhoz, hogy adó-visszatérítésre jogosítsanak. 

Tudjuk, hogy a karácsony pénzügyi szempontból nem tartozik az év legkönnyebb időszakai közé, de aki megteheti, érdemes erre akár más megtakarítási formából is átcsoportosítania, 

– hívta fel a figyelmet az ÖPOSZ elnöke. Az összege tetszés szerint megosztható a pénztári számláink között, de úgy is dönthetünk, hogy csak az egyikre kérjük a teljes összeget. Arról viszont, hogy a visszakapott összeg a nyugdíj- vagy egészségpénztári megtakarításainkat gyarapítsa-e, még lesz idő gondolkodni, hiszen erről majd csak jövő tavasszal, az szja-bevallás idején kell rendelkezni.

Miért éri meg a nyugdíjcélú öngondoskodás?

Minél korábban kezd el valaki nyugdíjra félretenni, annál többször gyarapítja a számláját az adó-visszatérítés, illetve annál kisebb havi befizetés is elegendő ahhoz, hogy időskorára értelmezhető nagyságú jövedelemkiegészítésben részesüljön. 

Ahhoz például, hogy egy 25 éves nő nyugdíjaskorában mai áron számítva havi 50 ezer forintos kifizetésben részesüljön, átlagosan 8,3 ezer, míg egy hasonló korú férfi átlagosan 5,6 ezer forintot kell megtakarítson havonta. Ha viszont csak 40 éves korban kezdődik a nyugdíj-öngondoskodás, akkor a nők esetében már havi átlagosan 17,1 ezer forint befizetése szükséges a ma 50 ezer forintnak megfelelő járadékhoz, míg a férfiaknak 10,9 ezer forintot kell erre szánniuk. (A számításokban a nemenként eltérő összegeket a várható élettartam különbsége magyarázza.)

Ha pedig az adó-visszatérítés maximalizálásához szükséges, éves 750 ezer forint nyugdíjpénztári befizetéssel számolunk, az ÖPOSZ által működtetett Nyugdijkalkulalo.hu szerint az öngondoskodást 25 éves korban elkezdők reálértéken 239 ezer forint havi ellátásra számíthatnak, míg a 40 évesen belevágók közel 127 ezer forintra.