Változatlanul alacsony szinten stagnál a magyar cégek innovációs tevékenysége a kedvezőtlen gazdasági helyzetben – derül ki a K&H hétfői közleményéből, amely a bank innovációs indexének legfrissebb eredményeit ismerteti.
Németh Balázs, a a K&H innovációs vezetője felteszi a kérdést, hogy vajon már látjuk-e a fényt az alagút végén, ugyanis a fél évente közölt index egy évnyi stagnálás után, ha csak 1 ponttal is, de növekedésnek indult, az most 29 pontot mutat. A 2021 óta végzett kutatás legfrissebb adatai tehát azt jelzik, hogy a magyar vállalatok innovációs tevékenysége vélhetőleg elmozdult a mélypontról, de ünnepelni azért még korai lenne.
Míg az idei első félében a cégvezetők 60 százaléka számolt be arról, hogy némileg vagy jelentősen befolyásolta az újítási terveket a kedvezőtlen gazdasági helyzet, ez az arány őszre már 52 százalékra csökkent. A közeljövő kapcsán az innovációt némileg vagy jelentősen negatívan befolyásoló tényezőként a válaszadók 50 százaléka nevezte meg most, szemben a tavaszi 56 százalékkal.
Azonban közel duplájára nőtt az innovációs stratégiával rendelkező cégek aránya, igaz ez még mindig csak a vállalkozások 15 százalékát jelenti. Leginkább a 4 milliárd forint feletti cégek esetében jellemző az innovációs aktivitás, ezen cégek körében egy éve volt a mélypont, azóta folyamatos a növekedés, igaz csak 1-1 pont erejéig és a mutató még mindig csak 39 ponton áll.
Ágazati bontásban az iparban 4 ponttal visszatért a 30 pontos szintre, ahol a is található, míg a mezőgazdaságban kirívóan alacsonyabb az index értéke (mindössze 19 pont).
Míg hat hónapja még 18 százalék tervezett a közeljövőben több innovációt, ezen cégek aránya már 24 százalék.
Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent azon cégek aránya, amelyek a korábbinál kevesebb innovációt terveznek (már csak 18 százalék, míg hat hónapja még 28 százalék volt), ez nagyságrendileg az egy évvel ezelőtti szinthez (16 százalék) hasonló.
Mindent összevetve azonban a magyar vállalatok innovációs aktivitása lagymatag, így mindössze a cégek 32 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenést jelet az első félévhez képest (és 13 százalékpontos az egy évvel ezelőtthöz képest). A következő egy évben is csak 16 százalék számol új termék vagy szolgáltatás piacra dobásával, ami 6 százalékpontos visszaesés az előző félévhez képest és 26 ponttal marad el a 2021 első fél évi értéktől.
Noha a cégek 22 százaléka sikerrel pályázott új termékek vagy szolgáltatások kifejlesztésére, a megkérdezett cégvezetők inkább panaszkodnak a támogatások elnyerésének nehézségeire, bizonytalanságára, mintsem a forráshiányra.
Míg tavasszal még a válaszadók 66 százaléka helyezte előtérbe a digitális átalakulást, ez az arány őszre 57 százalékra csökkent. A cégek fele számolt be arról, hogy jelentősebb digitális fejlesztés történt a szoftverek, a távmunka támogatása, az automatizáció, a Big Data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. Fél éve ez az érték 41, egy éve 48 százalék volt.
„Világosan körvonalazódik, hogy a cégek ma elsősorban a háttérfolyamataik észszerűsítésére koncentrálnak, mintsem új terméket vagy szolgáltatást terveznének piacra dobni” – emelte ki a kutatási eredmények közül Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Szerinte ugyanis így tudják feltárni a belső tartalékaikat, hatékonyabbá tenni működésüket.
„Ahol mégis folyik innováció, ott az új piacok megszerzése játssza a főszerepet, hiszen a hazai piacon jelentősen visszaesett a kereslet” – tette hozzá, kiemelve, hogy a digitális átálláshoz kapcsolódóan fontos motivációt jelent még a cégek számára a kiberbiztonság fokozása is.
