Szürkéből a fehér irányába
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője sikertörténetnek nevezte a magyar gazdaság fehéredését. A szakértő kiemelte az online fizetés biztosítását, a kedvező adókörnyezet megteremtését, az adóelkerülők elleni hathatós fellépést. De ugyanitt említhetők az online pénztárgépek, a hálapénz tilalma is.
A konferencia apropóját az adta, hogy most készült el az intézet Hófehér gazdaság felé című kutatásának tanulmánya. Ennek kapcsán Mráz elmondta, hogy az Eurobarométer adatait vették alapul. Ebben először 2005-ben tettek fel a korrupcióra irányuló kérdést, amely kezdetben arra vonatkozott, vártak-e a megkérdezettől kenőpénzt. 2013 óta pedig úgy teszik fel, hogy találkozott-e egyáltalán ezzel a jelenséggel. Nálunk kisebb arányban csak Szlovéniában (6-7 százalék) találkoztak korrupciós esettel. Magyarország esetében az észlelt korrupció mértéke a 2005-ös 22 százalékról 2023-ra 9 százalékra csökkent, a visszaszorulás mértéke folyamatos, amivel megelőztük Ausztriát is, ahol 1-2 százalékkal magasabb ez az arány. Horvátország ugyanakkor romló tendenciát mutat.
A bűnüldözésre irányuló elégedettségi kérdés esetében is látszik, hogy napjainkban már elégségesnek ítélik meg a bűnüldözés aktivitását és az eljárások számát. Ausztriában százból negyvennégyen elégedettek ezzel, a visegrádi régióban Lengyelországban és Magyarországon nőtt az elégedettek aránya, napjainkban nagyjából minden harmadik ember teljes mértékben elégedett ezen a téren. A régióban Bulgária és Horvátország mutat lemaradást – sorolta Mráz Ágoston Sámuel.
Kiemelte, hogy azok aránya, akik szerint a nemzeti kabinet eleget tesz a korrupció elleni kötelezettségnek, Ausztria és Szlovénia ért el magas elégedettségi mutatót (százszázalékos elégedettség itt nem létezik – jegyezte meg). Hazánkban a megkérdezettek 36 százaléka elégedett, 2009-ben pontosan negyedennyi volt az elégedettek aránya – derül még ki a kutatásból.
Négyszázalékos áfarés
Lecsökkent azoknak a száma is, akik zsebbe kapják a fizetésüket. Magyarországon jelenleg 29 százalék ennek az aránya, és egyre többen látják előnyösnek a szabálykövető magatartásformákat – mondta Vukovich Gabriella, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatója. A gazdaságfehéredés mutatói az áfabevételekben is megmutatkoznak, hiszen ez egy jelentős bevételi forrás a gazdaságszerkezetből eredően.
Az elkerülés módozatai között említette Vukovich Gabriella a csődöt, az adminisztráció hiányosságait. Kiemelte az adóelkerülés elleni fellépés leghatékonyabb eszközeit is, nevesítve az EKÁER-rendszert, az e-számlákat, valamint az áfarés csökkentését, amelyet Magyarország mellett Lettország és Lengyelország is meglépett. A hazai 4,4 százalékos áfarés az legalacsonyabbjai közé tartozik, ami az áfabevételek növekedését eredményezi. Ezen a téren kiemelkedő, 80 százalékos az ugrás következett be 2010-hez képest – jegyezte meg.
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Versenyképesség-növelő adópolitika
Az adókat nem növelni, hanem beszedni kell – a gazdaságfehérítés jelentősége a magyar gazdaságpolitikában címmel és tárgykörben tartott előadást a rendezvényen Varga Mihály pénzügyminiszter, az adóátalakításokkal kezdve ismertetőjét. Azt mondta, hogy
nem csupán az adók növelése kerülhető el, hanem a közteher hatékony beszedése megteremti az adócsökkentések lehetőségét is.
Számos intézkedést vezettünk be hogy versenyképesebbé tegyük a gazdaságot – húzta alá, a másik cél pedig a demográfiai trend megfordítása. A globális minimumadóról szólva azt mondta, be kellett ugyan állni a sorba, ám nonszensznek nevezték, ha az egy része hazánkon kívül kerül. Azonban a gazdaság fehérítése nem egyetlen lépésből áll. Fontos kérdés az is, hogy mit adóztatunk. Jóléti helyett munkaalapú gazdaságot kívánt felépíteni a kormány, ennek megfelelően a legnagyobb intézkedés a munka adóinak csökkentése. Ez a tőkével is összefüggésben áll, a tőkét terhelő adók mértéke is csökkent, a másik oldalon látható a gazdaság fehéredése és a fogyasztási típusú adók növelése – az utóbbi kettő miatt nőttek mégis az adóbevételek.
Varga Mihály hozzátette, a versenyképesség növelése az egyik legfontosabb cél, Magyarországon nincs forrásadó.
A vállalati adózásban a negyedik, a nemzetközi adózásban a harmadik hely jutott Magyarországnak
– tette hozzá a tárcavezető.
Ugyanígy az uniós adócsökkentési rangsor tekintetében is. A GDP-arányos adóterhelés csökkentése igen jelentős, a hét szűk esztendő negyedik évéből visszatekintve van, ahol ennek ellenkezője jellemző. Magyarországon viszont az Eurostat adatai alapján 2009–2022 között közel 4 százalékkal csökkent az adóelvonás mértéke. A fehéredés pozitívumait az Európai Bizottság is visszajelezte. Az áfrarés Magyarországon 22-ről csökkent 4 százalékra – utalt vissza Vukovich Gabriella ismertetőjére.
A megfelelő válaszok megtalálásához ugyanakkor az adózók tagolása is szükséges, megkülönböztetünk jogkövetőket, hibázókat, szabálykerülőket és a szándékos üzleti modellt, a csalást. A pozitív adósminősítéshez az szükséges, hogy az adóhatóság három évig ne találjon szándékosságból eredő adózási hibát – emelte ki.
Hozzátette, hogy az online kasszák komoly előnyt jelentenek. Az EKÁER-ről szólva elmondta, 2015-ben indították el az országba érkező áru útjának nyomon követésére. Az Európai Bizottság folyamatosan támadja, ám működik. A bankkártya-elfogadó helyek száma nem azért nőtt, mert a készpénzt kiszorítanák, de a nemzetközi tapasztalat az, hogy minél kisebb a készpénz aránya, annál inkább fehéredik a gazdaság. Szintén fehérítő eszközként sorolta az online számlarendszert, amelyből 300-400 millió adat érkezik be hetente.
Adóhatósági oldalról is történtek változások, az adóbevallások automatizálása a személyi jövedelemadó-bevallásokkal kezdődött. Ezek nyolcvan százalékát jóvá is hagyják az adózók, közel kétmillióan automatikusan elfogadják úgy, hogy nem néznek rá – a fennmaradók kiegészítik vagy ki kell egészíteniük.
Ugyanezt az automatizmust szeretnék kiterjeszteni a cégekre, az áfabevallásokat is szeretnék elektronikussá tenni, hogy a beérkező adatok alapján az adóhatóság ajánljon áfabevallási javaslatot. Ezáltal több kapacitás juthat a napi terepmunkának, és csökken az állami bürokrácia is
– zárta gondolatait Varga Mihály.
Milliókban mérik a futballban a nézőket és a korrupciótA futball és a sportfogadás is nagy üzlet, de a legnagyobb botrány nem a szerencsejátékhoz kötődik. |
