A fociban óriási pénzek mozognak, nem csoda, hogy a korrupció is felütötte a fejét a sportágban. Ez különösen igaz akkor, ha a szerencsejáték is megjelenik a sportág kísérőjeként, miközben a pályára 22 játékos lép ki, és még a bírót és a partjelzőket is meg lehet kenni a vágyott kimenetel érdekében.
A totóbotrány
Magyarországon a szocializmus alatt a sportfogadás kategóriáját kimerítette a totó nevű játék, ahol 13+1 meccs kimenetelét kellett eltalálni ahhoz, hogy az ember hazavihesse a főnyereményt. A játék kifejezetten népszerű volt, ám a nyolcvanas évekre már sokan rájöttek arra is, hogy hogyan lehet a nyerés esélyeit növelni a játékosok lefizetésével.
Ez idővel a hatóságoknak is szemet szúrt, 1982 júliusában nyomozást indítottak, miután annak az évnek a 30. hetében gyanúsan sok telitalálatos szelvény volt, sokszor egymást követő sorszámokkal. A bundázás elterjedését mutatja, hogy az ügyben 49 csapat ellen indult fegyelmi eljárás, és 196 futballista játékjogát függesztették fel. Az 1968-ban olimpiai bajnoki címet szerző Sárközi István börtönbüntetést is kapott, és később már nem volt képes visszatérni a pályára, majd máig tisztázatlan körülmények között, mindössze 45 évesen elhunyt a Rákoscsaba és Pécel közötti vasútvonalon.
Mindennek ellenére a magyar labdarúgás nem tisztult meg, alig pár évvel később híresült el az 1983–84-es szezont lezáró mérkőzés a Budapesti Honvéd és a Volán között, amely 6-6-tal végződött. Noha a meccs kapcsán semmit sem sikerült bizonyítani, az MLSZ megsemmisítette az eredményt, 0-0-val, és mindkét csapatnak nulla ponttal igazolta a mérkőzést, sőt a Honvédtól 5 pontot le is vont, igaz, ettől még a budapesti csapat maradt a bajnok. A Volán pontlevonás nélkül is kiesett volna az első osztályból.
A következő bundabotrány 1988-ban robbant, amikor az október 26-i Népsport több focista letartóztatásáról számolt be. Az érintettek köre annyira széles volt, hogy az akkori szövetségi kapitány, Mezey György szerint a válogatottat is gyakorlatilag a rendőrség állította össze, hiszen abban csak azok tudtak játszani, akiket épp nem hallgattak ki, és akik épp nem voltak előzetes letartóztatásban.
A rendszerváltást követően a Tippmix is kínálta a csalás lehetőségét, és 2012-ben a REAC tizenöt volt játékosa és vezetőedzője került bajba. A történet tragédiával ért véget: Kutasi Róbert, a REAC akkori klubigazgatója öngyilkosságba menekült a szégyen elől – írja az Index.
Külföldi példák
Természetesen a sportfogadással kereshető pénzek az eredmény előzetes ismeretében nem csak a magyarokat vonzották. Angliában, a futball szülőhazájában már 1915-ből is van példa megbundázott meccsre, amely ráadásul két, mára legendássá vált csapat között történt. A Manchester United és a Liverpool mérkőzésén mind a két csapat játékosai a Manchesterre fogadtak, amely hazai pályán játszott.
Noha a botrányban hét játékost életük végéig eltiltott az angol labdarúgó-szövetség (FA) a pályára lépéstől, az első világháború miatt a bajnokság is szünetre kényszerült. Az egyik focista a háborúban életét vesztette, a többiek eltiltását 1919-ben visszavonta az FA.
Időben közelebb áll hozzánk az olasz bajnokságot megrázó botrány a 2004–05-ös szezonból, amely egyebek között azzal járt, hogy a Juventust megfosztották bajnoki címétől és a másodosztályba fokozták le. A botrányba a Juventus mellett olyan sztárcsapatok is belekeveredtek, mint az AC Milan vagy a Bajnokok Ligája szerepléstől megfosztott Fiorentina és Lazio. A Milan és a Lazio az 1980-as bundabotrányban is benne voltak, és akkor a másodosztályba kényszerültek.
A FIFA-botrány
A legnagyobb korrupciós botrány a labdarúgás történetében azonban nem a meccsekhez kötődik, hanem a foci világszervezetéhez, a FIFA-hoz. 2015-ben ugyanis az FBI és az amerikai adóhatóság bűnügyi részlege (IRS CI) 14 ember ellen emelet vádat a többi között pénzmosás, csalás, vesztegetés és hasonlók miatt.
A botrányba többek között a FIFA akkori elnöke, Sepp Blatter is belebukott, és tizenegy FIFA-vezetőt ítéltek el.
A vád szerint mintegy 150 millió dollár kenőpénzt vettek fel a vádlottak, többek között a világbajnokságok helyszínének kiválasztása kapcsán.
A szövevényes ügyben szinte minden kontinensen nyomozások folytak, és sportvezetők sorát ítélték el, és noha a kezdeti letartóztatásokra a FIFA 65. kongresszusa előtt került sor, azon Sepp Blattert simán újraválasztották. A sportvezető azonban négy nappal később, szponzori nyomásra lemondani kényszerült, és később maga is elismerte, hogy hiba volt Katarnak adni a foci-vb-t.
Az ügybe számos sportvezető belekeveredett, többek között a kontinentális szövetségek, mint a CONCACAF, a CONMEBOL vezetői, Jeffrey Webb és Nicolas Leoz. Az ügy miatt a 2026-os világbajnokság helyszínének kiválasztását is elhalasztották. Az ügyben máig nem zárult le minden eljárás.
