Visszafogott ütemben, alig több mint 2 százalékkal emelkedett a szeptemberig számolt egy év alatt a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya. Ez az első őszi hónap végén valamivel meghaladta a 12 308 milliárd forintot, némileg elmaradva a júliusra kimutatott csúcstól – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a céges portfólióban az átlagnál jóval gyorsabban, 9,4 százalékkal – 1818 milliárd forint közelébe – emelkedett a folyószámlahitelek állománya, ami jelentős részben az állami támogatással elérhető Széchenyi-kártya-konstrukcióknak köszönhető. Az öt éven túli lejáratú hitelek állománya szintén némileg gyorsabban nőtt az átlagnál, ám jelen esetben mindössze 3 százalékos az éves bővülés 6347,7 milliárdos szeptember végi állomány mellett. Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy
a céges devizahitelek állománya több mint 12 százalékkal – 5525,7 milliárd forintra – gyarapodott egy év alatt, ezzel az idegen fizetőeszközökben (jórészt euróban) nyújtott kölcsönök súlya 41-ről 45 százalék közelébe ugrott a portfólión belül.
A devizahitelek térnyerése persze nem túlságosan meglepő: miután a forintfinanszírozással összevetve itt jóval alacsonyabbak a piaci kamatok, a cégek jelentős része ezt a megoldást választja – már ha a forgalmának összetétele alapján ezt megteheti.
A vállalati hitelállomány ágazati összetételét nézve drámai mozgások nem történtek a piacon, de azért az elmúlt egy évben is adódtak figyelemre méltó fejlemények. Az egyik ilyen, hogy a mezőgazdasági cégeknél (az élelmiszeripar nélkül számítva) 8,5 százalékkal, 670 milliárd forint fölé emelkedett a szeptemberig számolt tizenkét hónapban a hitelállomány, ezzel a teljes portfólióban lévő részesedésük 5,1-ről 5,4 százalékra ugrott. Az építőiparban érdekelt vállalatok hiteleinek állománya viszont csekély mértékben ugyan, de zsugorodott 2022 szeptemberéhez képest, s a részesedésük 5,9-ről 5,7 százalékra olvadt.
A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozások portfóliója viszont drasztikusan – több mint 30 százalékkal – csökkent egy év alatt, ezzel a súlyuk 7,8-ről 5,3 százalékra olvadt. A három, az állomány szerint legjelentősebb ágazatnál – sorrendben a feldolgozóiparnál, az ingatlanügyeknél és a kereskedelemnél – viszont nem voltak különösebben nagy változások, együttes súlyuk szeptemberben picivel 59 százalék alatt járt a teljes céges portfólióban.
